Újra átnevezhetik az MTA-tól elvett kutatóhálózatot

Kiveszik az elnevezésből Eötvös Lorándot. Arról a kutatóhálózatról van szó, amit bár az akadémia megpróbált visszaszerezni, de az újraválasztott elnökük már lemondott erről.

  • Eduline/MTI

A parlament hamarosan dönt a Neumann János Programról, amelynek részeként az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) neve Magyar Kutatási Hálózatra változhat – közölte a Kulturális és Innovációs Minisztérium. Mint írják, a céljuk, hogy „mind a hazai, mind a nemzetközi kutatás-fejlesztési és innovációs ökoszisztéma tagjai körében a név alapján könnyen és egyértelműen beazonosítható legyen a független magyarországi kutatási hálózat”.

A Magyar Kutatási Hálózat, vagyis angolul a Hungarian Research Network név szerintük jobban támogatja a magyar kutatási eredmények hatékony kommunikációját, és „ezáltal hozzájárul a kutatási hálózat és egyben Magyarország ismertségének és elismertségének növeléséhez a nemzetközi színtéren”, mint az Eötvös Lorándról elnevezett.

Mint ismert, arról a kutatóhálózatról van szó, amely korábban a Magyar Tudományos Akadémiához (MTA) tartozott, de a kormány ezt négy éve leválasztotta a testületről, amely akkor komoly tiltakozásokat váltott ki. Az MTA újraválasztott elnöke nemrég beszélt arról, hogy bár korábban megpróbáltak tárgyalni a kormányzattal és ezáltal visszaszerezni azt, erről mára lemondott. „Az új struktúra, úgy néz ki, megszilárdult. Én próbáltam volna a kutatóhálózatot visszaszerezni egészen addig, amíg még képlékeny volt a helyzet, de egyre világosabb, hogy a kormány elhatározása végleges” – fogalmazott egy múlt vasárnap megjelent interjúban Freund Tamás.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.