A kutatók, akadémiai dolgozók tartanak attól, hogy a "modellváltással" elesnek az uniós támogatásoktól.
A HUN-REN kutatóhálózat átalakítása ellen az Akadémiai Dolgozók Fóruma (ADF) és a Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezete (TDDSZ) is tiltakozik.
Az ADF szerkesztőségünk részére is elküldött közleményében úgy fogalmazott, hogy jelenleg "a véleményezés alatt álló törvénytervezet a jelenlegi kutatóintézetek megszüntetését tartalmazza, és a kutatóhálózat ma még ismeretlen tervek szerinti szervezeti átalakítását vetíti előre."
Az új szervezeti struktúra ugyanis átláthatatlan, és nem tartalmaz garanciákat a munkavállalók számára, az új rendszer pedig privatizálná az Akadémia közvagyonát
- írták, majd kitértek arra is, hogy az összes kutató, munkavállaló a kormány által kinevezett elnöktől és vezérigazgatótól függne.
A kormány az átalakításért cserébe szóban tőkeinjekciót ígért a HUN-REN-nek. Az érdekképviseletek azonban tartanak attól, hogy mivel az alapítványi formában működtetett egyetemek sem vehetnek részt az uniós programokban (pl. Erasmus, Horizont), ezért ha a kutatóhálózat is átesik a modellváltáson, akkor nekik is ugyanilyen szankciókkal kellene szembenézniük."Noha nem alapítványnak nevezik, a felépítés és a működési jellegzetességek azonosak. Ezáltal a kutatóhálózatban feudális rendszer jönne létre, amelyben sem az MTA, sem más magyar tudományos intézmény, sem a a kutatóhálózatban dolgozók nem kapnának semmilyen szerepet" - fejtették ki a közleményben, majd megjegyezték, hogy mivel az új szervezetnek nem kell elszámolnia a magánvagyonával és a közérdekű adatokat kell sem kell ismertetnie, ezért könnyen a "korrupció melegágya" lehet.
Az ADF szerint ezt a törvénytervezetet nem szabad beterjeszteni és elfogadni, mert súlyos kockázatokat rejt, veszélyezteti az akadémiai autonómiát, semmibe veszi a szubszidiaritás elvét, és autokratikus konglomerátummá alakítaná a kutatóhálózatot.
A nyári szünet sok diáknak nemcsak a pihenésről szól, hanem a pénzkeresetről is. Az elmúlt években jelentősen emelkedtek a diákmunkák órabérei, így ma már akár több százezer forintot is össze lehet gyűjteni egyetlen nyár alatt. De mely munkák fizetnek a legjobban, milyen szabályok vonatkoznak a diák munkavállalókra, és hogyan segíthet egy nyári állás abban, hogy később könnyebb legyen elhelyezkedni?
A vasárnapi pedagógusnaphoz kapcsolódva jelenthetné be a kormány a NOKS-dolgozók bérrendezését – véli Gosztonyi Gábor, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke. Szerinte egy ilyen döntés szimbolikus gesztus lenne az új oktatási vezetés részéről.
A Teleki Blanka Gimnázium egykori igazgatója, a Tanítanék Mozgalom vezéralakja még a 2016-os diáktüntetések idején vált ismertté. Később otthagyta az oktatást, jelenleg Dániában él. Most pedig nyílt levelet írt Lannert Judit oktatási miniszternek, amit teljes egészében közlünk.
„Épp az ellenkezőjét mondtam” – reagált Lannert Judit arra, hogy Gulyás Gergely szerint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok megszüntetését vetette fel egy interjúban. Az oktatási és gyermekügyi miniszter szerint valójában a középiskolai felvételi rendszer felülvizsgálatának szükségességéről beszélt, nem pedig a képzési forma felszámolásáról.
Miniszterként első nagyinterjúját Lannert Judit a Balzac diákmédiának adta. A beszélgetésben a diákok túlterheltségéről, az érettségi és a gimnáziumi felvételi rendszer lehetséges reformjáról, a mesterséges intelligencia oktatásban betöltött szerepéről, valamint az iskolai szegregáció és az elitképzés problémáiról is beszélt. Az interjúból az is kiderült, hogy pályafutása elején két évig egy gyermekotthonban dolgozott nevelőtanárként.
A szülők erősebb beleszólási lehetőségeitől az iskolai zaklatás kezelésén és az inkluzív oktatás fejlesztésén át a roma tanulók szegregációjának visszaszorításáig számos oktatási reformjavaslat szerepel abban a több mint százoldalas gyermekjogi csomagban, amelyet a Gyermekjogi Civil Koalíció adott át Bódis Krisztának. A dokumentum az oktatás mellett a gyermekvédelem, az egészségügy, a szociális ellátórendszer és a fiatalkorúak igazságszolgáltatásának problémáira is rendszerszintű megoldásokat javasol.
„A középiskolai bizonyítvány minden olyan oldalát fel kell tölteni az E-felvételibe, amely alátámasztja a tanulmányi pontok számításhoz szükséges középiskolai eredményeket” – írja a felvi.hu. A középiskolai eredményeket a középiskolai bizonyítvány valamennyi (9-14.) évfolyamának feltöltésével szükséges igazolni.
Július 23-án, csütörtökön hirdetik ki a ponthatárokat az egyetemi felvételin. Mutatjuk, mire figyeljetek, és hogyan szerezhetitek meg a lehető legtöbb pontot.
Újabb szálra derült fény abban az ügyben, amiben budapesti politikusok politikai oldaltól függetlenül érintettek.
