Modellváltás a kutatásban: a kormány így központosítaná a kutatóközpontokat

A kutatók, akadémiai dolgozók tartanak attól, hogy a "modellváltással" elesnek az uniós támogatásoktól.

A HUN-REN kutatóhálózat átalakítása ellen az Akadémiai Dolgozók Fóruma (ADF) és a Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezete (TDDSZ) is tiltakozik.

Az ADF szerkesztőségünk részére is elküldött közleményében úgy fogalmazott, hogy jelenleg "a véleményezés alatt álló törvénytervezet a jelenlegi kutatóintézetek megszüntetését tartalmazza, és a kutatóhálózat ma még ismeretlen tervek szerinti szervezeti átalakítását vetíti előre."

Az új szervezeti struktúra ugyanis átláthatatlan, és nem tartalmaz garanciákat a munkavállalók számára, az új rendszer pedig privatizálná az Akadémia közvagyonát

- írták, majd kitértek arra is, hogy az összes kutató, munkavállaló a kormány által kinevezett elnöktől és vezérigazgatótól függne.

A kormány az átalakításért cserébe szóban tőkeinjekciót ígért a HUN-REN-nek. Az érdekképviseletek azonban tartanak attól, hogy mivel az alapítványi formában működtetett egyetemek sem vehetnek részt az uniós programokban (pl. Erasmus, Horizont), ezért ha a kutatóhálózat is átesik a modellváltáson, akkor nekik is ugyanilyen szankciókkal kellene szembenézniük.

"Noha nem alapítványnak nevezik, a felépítés és a működési jellegzetességek azonosak. Ezáltal a kutatóhálózatban feudális rendszer jönne létre, amelyben sem az MTA, sem más magyar tudományos intézmény, sem a a kutatóhálózatban dolgozók nem kapnának semmilyen szerepet" - fejtették ki a közleményben, majd megjegyezték, hogy mivel az új szervezetnek nem kell elszámolnia a magánvagyonával és a közérdekű adatokat kell sem kell ismertetnie, ezért könnyen a "korrupció melegágya" lehet.

Az ADF szerint ezt a törvénytervezetet nem szabad beterjeszteni és elfogadni, mert súlyos kockázatokat rejt, veszélyezteti az akadémiai autonómiát, semmibe veszi a szubszidiaritás elvét, és autokratikus konglomerátummá alakítaná a kutatóhálózatot.

 

 

Hozzászólások

„Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre” – Kőszegi Krisztián az iskolakezdési támogatásról

Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.

Ilyen feltételek mellett kapnák vissza a pedagógusok a sztrájkjogukat a benyújtott törvényjavaslat alapján

Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.

„Több mint száz óra pluszmunkáért bruttó 17 ezer forint járt” – így érzékeltette a pedagógusok túlzott adminisztrációs terheit Müller Anna

A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.

Megszavazta az Országgyűlés a TÉR felfüggesztését

A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.