Modellváltás a kutatásban: a kormány így központosítaná a kutatóközpontokat

A kutatók, akadémiai dolgozók tartanak attól, hogy a "modellváltással" elesnek az uniós támogatásoktól.

A HUN-REN kutatóhálózat átalakítása ellen az Akadémiai Dolgozók Fóruma (ADF) és a Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezete (TDDSZ) is tiltakozik.

Az ADF szerkesztőségünk részére is elküldött közleményében úgy fogalmazott, hogy jelenleg "a véleményezés alatt álló törvénytervezet a jelenlegi kutatóintézetek megszüntetését tartalmazza, és a kutatóhálózat ma még ismeretlen tervek szerinti szervezeti átalakítását vetíti előre."

Az új szervezeti struktúra ugyanis átláthatatlan, és nem tartalmaz garanciákat a munkavállalók számára, az új rendszer pedig privatizálná az Akadémia közvagyonát

- írták, majd kitértek arra is, hogy az összes kutató, munkavállaló a kormány által kinevezett elnöktől és vezérigazgatótól függne.

A kormány az átalakításért cserébe szóban tőkeinjekciót ígért a HUN-REN-nek. Az érdekképviseletek azonban tartanak attól, hogy mivel az alapítványi formában működtetett egyetemek sem vehetnek részt az uniós programokban (pl. Erasmus, Horizont), ezért ha a kutatóhálózat is átesik a modellváltáson, akkor nekik is ugyanilyen szankciókkal kellene szembenézniük.

"Noha nem alapítványnak nevezik, a felépítés és a működési jellegzetességek azonosak. Ezáltal a kutatóhálózatban feudális rendszer jönne létre, amelyben sem az MTA, sem más magyar tudományos intézmény, sem a a kutatóhálózatban dolgozók nem kapnának semmilyen szerepet" - fejtették ki a közleményben, majd megjegyezték, hogy mivel az új szervezetnek nem kell elszámolnia a magánvagyonával és a közérdekű adatokat kell sem kell ismertetnie, ezért könnyen a "korrupció melegágya" lehet.

Az ADF szerint ezt a törvénytervezetet nem szabad beterjeszteni és elfogadni, mert súlyos kockázatokat rejt, veszélyezteti az akadémiai autonómiát, semmibe veszi a szubszidiaritás elvét, és autokratikus konglomerátummá alakítaná a kutatóhálózatot.

 

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.