Bértárgyalások indultak a Budapesti Műszaki Egyetemen

"Reményteljes egyeztetésekről" számol be a BME dolgozóinak szakszervezete.

  • Székács Linda

"A BME vezetése szeptemberben a szakszervezet bevonásával egyeztetésen vett részt a felsőoktatásért felelős államtitkárral. A megkezdett tárgyalást a szakszervezet előrelépésként értékeli a BME finanszírozása és dolgozóinak bérrendezése ügyében" - írja a lapunknak küldött közleményben Budapesti Műszaki Egyetem felsőoktatási dolgozóinak szakszervezete, az FDSZ-BME.

A négy állami egyetem, a BME, az ELTE, a Magyar Képzőművészeti Egyetem és a Zeneakadémia dolgozói hónapok óta követelik, hogy az esetükben is a közoktatáshoz hasonló bérrendezésre kerüljön sor. Tavasszal éppen ezért több mint háromezer állami egyetemi dolgozó írta alá azt a nyílt levelet, melyben követelték

  • a munkáltatói döntésen alapuló illetmény (2021-22-től bevezetett „15+15%”) beépítését az alapbérbe,
  • az így létrejövő garantált alapbérek legalább 50%-os azonnali emelését minden munkakörben és beosztásban,
  • az oktatói-kutatói és a közalkalmazotti bértáblák felülvizsgálatát,
  • a nemzetgazdasági átlagnak megfelelő garantált tanársegédi minimumbér bevezetését és bértáblában való rögzítését;
  • a további oktató kollégák, illetve a kutatást-oktatást támogató kollégák bérezésének ehhez igazítását, és
  • a bérek értékállóságának biztosítását.
Az egyetemi dolgozók többször is a Kulturális és Innovációs Minisztérium elé vonultak a bérpapírjaikkal, és bár a minisztérium elismerte a béremelés esedékességét, a háborús helyzetre hivatkozva a felsőotatásban dolgozók türelmét kérték.
Nehezen értelmezhető ez az érvelés, hiszen mindeközben 100 milliárdos összegből indul tanárképzés a Miniszterelnökséghez tartozó Nemzeti Közszolgálati Egyetemen, 200 milliárd ft-ból épül a józsefvárosi Pázmány Campus, az alapítványi egyetemek pedig továbbra is közpénzből gazdálkodnak. Összehasonlításul: egy azonnali 50%-os béremelés a négy állami egyetemen kb. 25 milliárd forintba kerülne a központi költségvetésből egy évben
- írta a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete.

Az egyeztetések májusban megszakadtak, az FDSZ szeptemberi közleménye szerint pedig a leveleikre több mint 70 napja nem kapnak választ.

Ellenben a BME szakszervezete most arról írt; irányukba szeptember második hetén nyitott a Kulturális és Innovációs Minisztérium és "a BME vezetése a szakszervezet elnökének bevonásával reményteljes egyeztetésen vett részt a felsőoktatásért felelős államtitkárral."

Az egyetem szakszervezete ennek ellenére közölte; továbbra is kiállnak az állami egyetemek egységes követelései mellett, és bár a BME dolgozói számára az egyeztetés az előrelépés reményét adja, továbbra is fontosnak tartják az állami egyetemek finanszírozásának és béreinek közös, egységes, fenntartható rendezését, és szolidaritást vállalnak a másik három állami fenntartású egyetemmel.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.