Pukli István: Ne a gyereket igazítsuk az iskolarendszerhez
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
"Reményteljes egyeztetésekről" számol be a BME dolgozóinak szakszervezete.
"A BME vezetése szeptemberben a szakszervezet bevonásával egyeztetésen vett részt a felsőoktatásért felelős államtitkárral. A megkezdett tárgyalást a szakszervezet előrelépésként értékeli a BME finanszírozása és dolgozóinak bérrendezése ügyében" - írja a lapunknak küldött közleményben Budapesti Műszaki Egyetem felsőoktatási dolgozóinak szakszervezete, az FDSZ-BME.
A négy állami egyetem, a BME, az ELTE, a Magyar Képzőművészeti Egyetem és a Zeneakadémia dolgozói hónapok óta követelik, hogy az esetükben is a közoktatáshoz hasonló bérrendezésre kerüljön sor. Tavasszal éppen ezért több mint háromezer állami egyetemi dolgozó írta alá azt a nyílt levelet, melyben követelték
Nehezen értelmezhető ez az érvelés, hiszen mindeközben 100 milliárdos összegből indul tanárképzés a Miniszterelnökséghez tartozó Nemzeti Közszolgálati Egyetemen, 200 milliárd ft-ból épül a józsefvárosi Pázmány Campus, az alapítványi egyetemek pedig továbbra is közpénzből gazdálkodnak. Összehasonlításul: egy azonnali 50%-os béremelés a négy állami egyetemen kb. 25 milliárd forintba kerülne a központi költségvetésből egy évben
Az egyeztetések májusban megszakadtak, az FDSZ szeptemberi közleménye szerint pedig a leveleikre több mint 70 napja nem kapnak választ.
Ellenben a BME szakszervezete most arról írt; irányukba szeptember második hetén nyitott a Kulturális és Innovációs Minisztérium és "a BME vezetése a szakszervezet elnökének bevonásával reményteljes egyeztetésen vett részt a felsőoktatásért felelős államtitkárral."
Az egyetem szakszervezete ennek ellenére közölte; továbbra is kiállnak az állami egyetemek egységes követelései mellett, és bár a BME dolgozói számára az egyeztetés az előrelépés reményét adja, továbbra is fontosnak tartják az állami egyetemek finanszírozásának és béreinek közös, egységes, fenntartható rendezését, és szolidaritást vállalnak a másik három állami fenntartású egyetemmel.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
A miniszter bejelentette: megnyíltak a pályázatok a felsőoktatási intézményeket fenntartó alapítványok kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagságaira.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
A szociális és családügyi miniszter ezt Facebook-posztjában erősítette meg.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.