Bértárgyalások indultak a Budapesti Műszaki Egyetemen

"Reményteljes egyeztetésekről" számol be a BME dolgozóinak szakszervezete.

  • Székács Linda

"A BME vezetése szeptemberben a szakszervezet bevonásával egyeztetésen vett részt a felsőoktatásért felelős államtitkárral. A megkezdett tárgyalást a szakszervezet előrelépésként értékeli a BME finanszírozása és dolgozóinak bérrendezése ügyében" - írja a lapunknak küldött közleményben Budapesti Műszaki Egyetem felsőoktatási dolgozóinak szakszervezete, az FDSZ-BME.

A négy állami egyetem, a BME, az ELTE, a Magyar Képzőművészeti Egyetem és a Zeneakadémia dolgozói hónapok óta követelik, hogy az esetükben is a közoktatáshoz hasonló bérrendezésre kerüljön sor. Tavasszal éppen ezért több mint háromezer állami egyetemi dolgozó írta alá azt a nyílt levelet, melyben követelték

  • a munkáltatói döntésen alapuló illetmény (2021-22-től bevezetett „15+15%”) beépítését az alapbérbe,
  • az így létrejövő garantált alapbérek legalább 50%-os azonnali emelését minden munkakörben és beosztásban,
  • az oktatói-kutatói és a közalkalmazotti bértáblák felülvizsgálatát,
  • a nemzetgazdasági átlagnak megfelelő garantált tanársegédi minimumbér bevezetését és bértáblában való rögzítését;
  • a további oktató kollégák, illetve a kutatást-oktatást támogató kollégák bérezésének ehhez igazítását, és
  • a bérek értékállóságának biztosítását.
Az egyetemi dolgozók többször is a Kulturális és Innovációs Minisztérium elé vonultak a bérpapírjaikkal, és bár a minisztérium elismerte a béremelés esedékességét, a háborús helyzetre hivatkozva a felsőotatásban dolgozók türelmét kérték.
Nehezen értelmezhető ez az érvelés, hiszen mindeközben 100 milliárdos összegből indul tanárképzés a Miniszterelnökséghez tartozó Nemzeti Közszolgálati Egyetemen, 200 milliárd ft-ból épül a józsefvárosi Pázmány Campus, az alapítványi egyetemek pedig továbbra is közpénzből gazdálkodnak. Összehasonlításul: egy azonnali 50%-os béremelés a négy állami egyetemen kb. 25 milliárd forintba kerülne a központi költségvetésből egy évben
- írta a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete.

Az egyeztetések májusban megszakadtak, az FDSZ szeptemberi közleménye szerint pedig a leveleikre több mint 70 napja nem kapnak választ.

Ellenben a BME szakszervezete most arról írt; irányukba szeptember második hetén nyitott a Kulturális és Innovációs Minisztérium és "a BME vezetése a szakszervezet elnökének bevonásával reményteljes egyeztetésen vett részt a felsőoktatásért felelős államtitkárral."

Az egyetem szakszervezete ennek ellenére közölte; továbbra is kiállnak az állami egyetemek egységes követelései mellett, és bár a BME dolgozói számára az egyeztetés az előrelépés reményét adja, továbbra is fontosnak tartják az állami egyetemek finanszírozásának és béreinek közös, egységes, fenntartható rendezését, és szolidaritást vállalnak a másik három állami fenntartású egyetemmel.

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.