Központi írásbeli 2027: ezekből a témakörökből kell felkészülniük a hatodikosoknak magyarból és matekból
A törtektől a mássalhangzótörvényekig bőven van mit átnézni a januári felvételi előtt.
"A mostani emelés sem mértékében, sem koncepciójában nem átlátható, ráadásul újabb feszültségeket visz az egyébként is sok tekintetben túlterhelt rendszerbe" - közölte a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete a pedagógusbér-emeléssel kapcsolatban.
A január forró témája volt a pedagógusok decemberben bejelentett fizetésemelése. Orbán Viktor alig néhány nappal karácsony előtt, a december 21-i kormányinfón jelentette be, hogy januártól 32,2 százalékkal megemelik a pedagógusok béreit, a kormány azonban a részleteket csak később közölte. Az új szerződésekben foglaltak szerint a pedagógusok fizetése január 1-től nem lehet alacsonyabb, mint
- gyakornok esetén bruttó 528 800 forint, ami 32,2 százalékos emelést jelent a korábbi bérekhez képest,
- pedagógus I. kategóriában bruttó 538 ezer forint (31,2 százalékos emelés),
- pedagógus II. kategóriában bruttó 555 ezer forint (29,1 százalékos emelés),
- mesterpedagógus kategóriában bruttó 630 ezer forint (21,2 százalékos emelés),
- a kutatótanárok esetében pedig bruttó 750 ezer forint (19 százalékos emelés).
Továbbá a kormányrendelet értelmében ezen felül kötelezően emelni kell azoknak a pedagógusoknak a fizetését
- 2 százalékkal, ha a munkaköre betöltéséhez előírt szakképzettséget mesterképzésben (korábban egyetemi képzésben) szerezte, illetve
- 4 százalékkal, ha matematika, digitális kultúra, természettudomány, integrált természettudomány, fizika, kémia, biológia, földrajz tantárgyat tanít, és megvan az ehhez szükséges képesítése is.
32 százalékos emelést viszont még így is szinte csak a gyakornokok kaptak, míg a további kategóriákban a tapasztalatok szerint átlagosan körülbelül 20 százalékos emelés valósult meg. Ezt támasztják alá a tanároktól érkezett visszajelzések is január végén és február elején, az új szerződések aláírása után, és ez derült ki a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének kérdőívéből is, ami szerint a pedagógusok 62,9 százaléka csak a fokozatához előírt minimumösszeget kapta meg, 13,1 százalék az előírt minimumnál többet, de nem annyit kapott, mint amennyire számított, és csupán 24 százalékuk kapta meg azt az összeget, amennyivel előzetesen is kalkulált.
A bérekkel kapcsolatban az egyik budapesti elitgimnázium 40 éve tanító pedagógusa az Eduline-nak azt mondta, a pályakezdők magasabb százalékú béremelése bérfeszültséget okozhat a tantestületekben, ami reméli, hogy nem kifejezetten a pályakezdő kollégákon csattan majd, hanem inkább az ezért felelős minisztériumon.
Mindezekre reagálva a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete azt írja:
"Helyes lépés, hogy a kezdő pedagógusok bérét jelentősen megemelve az egyre égetőbb tanárhiányt akarják enyhíteni, de a most alkalmazott bértábla nem differenciál, és így nem is motivál, a korábbi teljesítményt nem honorálja megfelelően. Maga az emelés az egyes munkakörökben nagyon eltérő lehet, a számítás módja pedig egyáltalán nem egyértelmű."
Hozzáteszik, hogy a kormány a mostani emeléssel sem vállalt garanciát arra, hogy a bérek értékállóságát biztosítsa. A korábban említett pedagógus szerint például az új szerződésükön nincs rajta hogy indexálva van-e a fizetés, és az sem, hogy bármihez képest emelkedik-e.
"Értelmezhetjük a mostani emelést egy hosszú folyamat fontos első lépéseként, amely a közoktatás válságára reagál, de az intézkedések már évekkel ezelőtt szükségesek lettek volna ahhoz, hogy a tanári pályát vonzóbbá tegyék és a pályaelhagyást megállítsák. Ahhoz, hogy a béremelés sikeres és tartós eredményeket hozó intézkedés legyen, arra van szükség, hogy a szakszervezetekkel és szakmai szervezetekkel végre leüljön a kormány érdemben tárgyalni. Ne ellenséget, hanem a korrekció lehetőségét lássa bennük, mert csak ez jelenthet garanciát az anomáliák csökkentésére" - teszi hozzá az FDSZ.
