A legfrissebb felmérések szerint a népszerűbb brit, német, osztrák és francia egyetemek mellett egyre több olasz intézmény is felkerül a külföldre felvételiző diákok úti céljai közé. Szívesen tanulnátok Olaszország valamelyik világhírű egyetemén? Ebben a cikkben összegyűjtöttük a felvételi legfontosabb lépéseit, feltételeit és szabályait.
Meddig kell jelentkezni a külföldi egyetemek képzéseire? Összegyűjtöttük a legnépszerűbb országokban jellemző határidőket.
Ausztriában vagy Németországban szeretnétek tanulni egyetemistaként? A felvételin általában nemzetközi nyelvvizsgával kell igazolnotok a nyelvtudásotokat (legyen az német vagy éppen angol), de nem mindegy, hogy konkrétan melyik típusút szerzitek meg. Itt vannak a részletek a nyelvvizsga követelményeiről.
Ha egy külföldi egyetemen, angolul szeretnétek tanulni, általában egy nemzetközi nyelvvizsgával kell igazolnotok a nyelvtudásotokat. Bár a jelentkezési határidő a legtöbb országban még arrébb van, ennek a követelménynek már most érdemes utánanézni.
Hamarosan ismét változik a szabály: a diploma megszerzése után még két évig maradhatnak Nagy-Britanniában a külföldi diákok.
Külföldön szeretnétek tanulni vagy kutatni, de ehhez némi anyagi támogatásra is szükségetek lenne? Ezen az oldalon olyan ösztöndíjprogramokat találhattok, amelyekre érdemes pályázni.
Az oxfordi és a cambridge-i egyetemre, illetve az orvosi egyetemek képzéseire október 15-ig, a többi intézmény alapképzéseire január 15-ig jelentkezhettek.
Külföldön tanuló magyar egyetemisták és főiskolások is felvehetik a Diákhitel 1-et – mondta az Inforádiónak Magyar Péter, a Diákhitel Központ vezérigazgatója.
Az a magyar állampolgár, aki külföldön tanul, felsőoktatási intézményben, hallgatói jogviszonya alapján jellemzően ott lesz jogosult az egészségügyi szolgáltatásra, de szükség esetén Magyarországon, a külföldi jogosultság alapján kiállított európai egészségbiztosítási kártyával igénybe tud venni egészségügyi ellátást - írja az Adózóna.
Jó hír az angliai továbbtanulást tervező EU-s diákoknak: a 2020/2021-es tanévben kezdők is a korábbi tandíjakkal számolhatnak – írja a BBC.
A 2021/2022-es tanévtől tényleg magasabb tandíjakat kell fizetniük az Európai Unió országaiból érkező hallgatóknak? A brit oktatási kormányzat szerint még semmilyen döntés nem született.
Milyen ösztöndíjakkal tanulhattok amerikai egyetemeken? Külföldi hallgatóként több ösztöndíjpályázatra jelentkezhettek, így nagyobb az esély arra, hogy anyagi támogatást kaptok a kinti továbbtanuláshoz.
Németországban, Norvégiában, Ausztriában is tandíjmentesen lehet diplomát szerezni – erre hívja fel a figyelmet a felsőoktatási világrangsorokat készítő Quacquarelli Symonds (QS).
Egyre több a magyarországi hallgató az erdélyi felsőoktatási intézményekben, a kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetem és a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem a legnépszerűbb.
Magyar nyelvű képzésen akár külföldön is tanulhatnak a magyar diákok. A frissen megjelent tájékoztatóból összegyűjtöttük, hogy milyen lehetőségei vannak a diákoknak a szomszédos országok egyetemi, főiskolai képzésein.
Minden korábbinál többen vettek részt 2017-ben az Erasmus+ programban, amelynek keretében nagyjából 800 ezer fiatal tanulhatott vagy végezhetett önkéntes munkát külföldön, köztük 17 ezer magyar - írta csütörtöki jelentésében az Európai Bizottság.
Folyamatosan emelkedik a dán egyetemeken tanuló magyar hallgatók száma. Nem véletlenül: tandíj nincs, bár a megélhetésre jelentős összegeket kell félretenni.
Megjelent a 2019/2020-as tanévre szóló Campus Mundi pályázati felhívás – ha részképzésen vennétek részt külföldön, ezeket a dátumokat érdemes észben tartani.
Egyre több magyar középiskolás dönt úgy, hogy németországi egyetemen folytatja a tanulmányait – egy év alatt több mint húsz százalékkal emelkedett a kint tanuló magyar diákok száma. Nem véletlenül: a felsőoktatási rangsorokban több egyetem előkelő helyen végez, ráadásul a legtöbb intézményben nincs tandíj.
Minden harmadik műszaki végzettségű fiatal diplomás tervez külföldi munkavállalást – derül ki a diplomás-pályakövetési rendszer 2017-es adataiból. 31 százalékuk Magyarországon maradna, majdnem negyven százalékuk pedig nem tudja eldönteni, hol képzeli el a jövőjét – itthon vagy külföldön.
