Hamarosan ismét változik a szabály: a diploma megszerzése után még két évig maradhatnak Nagy-Britanniában a külföldi diákok.
Korábban a brit felsőoktatásban tanuló külföldi fiatalok a diplomájuk megszerzése után még négy hónapot maradhatnak az országban - írja a 444.
Most a Telegraph ír arról, hogy Boris Johnson kormánya ezt az időszakot két évre bővíti ki, ettől remélve, hogy az ország népszerű továbbtanulási célpontja marad a külföldi, elsősorban tengerentúli diákoknak.
Brit egyetemen tanulnátok tovább? Ezeket a határidőket jegyezzétek meg
Az oxfordi és a cambridge-i egyetemre, illetve az orvosi egyetemek képzéseire október 15-ig, a többi intézmény alapképzéseire január 15-ig jelentkezhettek.
A szabályozás 2021-től lép életbe, és az alapképzés mellett a doktori, illetve posztdoktori képzésben résztvevőkre is vonatkozik majd. A jelenleg még az orszégban is hatályos uniós szabályok miatt meg van kötve a brit egyetemek keze, hogy egy évben maximum mekkora tandíjat kérhetnek el a brit, illetve az EU-s országokból érkező diákoktól, de ezek a szabályok nem vonatkoznak az EU-n kívülről érkező külföldi hallgatókra - teszik hozzá.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Jogászok, közgazdászok, orvosok és katonai vezetők is helyet kaptak a Tisza-kormányban. A kabinetben erős a jogi és gazdasági háttér, de több tárcát kifejezetten az adott szakterület ismert szereplői vezethetnek majd. A leendő miniszterek között találni egyetemi dékánt, ortopéd sebészt, volt vezérkari főnököt és nemzetközi vállalatvezetőt is.
Még a tanévkezdés előtt folyósítanák a rászoruló családoknak a 100 ezer forintos iskolakezdési támogatást – erősítette meg Kátai-Németh Vilmos, a kedden kinevezett szociális- és családügyi miniszter a parlamenti bizottsági meghallgatásán.
Több mint száz oktató, kutató és egyetemi dolgozó írta alá a Budapesti Corvinus Egyetem szakszervezetének állásfoglalását, amely szerint a modellváltás súlyos károkat okozott az intézménynek. A dokumentumban az egyetemi autonómia helyreállítását, a KEKVA-rendszer megszüntetését és a szenátus újraválasztását követelik.
Lannert Judit oktatásügyi miniszter szerint az oktatás megújításának egyik iránya a mesterséges intelligencia beépítése lesz a rendszerbe.
Kilenc szakszervezet – az FDSZ-BME, az FDSZ-BCE, az FDSZ-MKE, az FDSZ-MOME, az FDSZ-PTE-SZD, az MZTSZ-Zeneakadémia, a TDDSZ PTE, a TDDSZ Kutatóhálózatok és a PSZ – közös kiáltványban fogalmazta meg a felsőoktatás kultúraváltásához szükséges elvi kereteket. A kezdeményezés célja, hogy alapot teremtsen a mögöttes szakpolitikai tartalom közös újragondolásához.
Az oktatás szinte teljes területéért Lannert Judit felel majd a frissen megjelent kormányrendelet alapján. A közneveléstől a felsőoktatáson és a felnőttképzésen át rálátása lesz a szakképzésre, valamint a gyermek- és ifjúságpolitikára is.
A politikus szerint a projekt jól példázza azt a „hatalmi gőgöt és arroganciát”, amely a Fidesz-kormány működését jellemezte. Azt ígérte, hogy a Tisza-kormány felülvizsgálja a beruházást, és egyeztetni fog Józsefváros önkormányzatával is.
