Spanyolország, Németország, Egyesült Királyság: az erasmusosok kedvencei

Minden korábbinál többen vettek részt 2017-ben az Erasmus+ programban, amelynek keretében nagyjából 800 ezer fiatal tanulhatott vagy végezhetett önkéntes munkát külföldön, köztük 17 ezer magyar - írta csütörtöki jelentésében az Európai Bizottság.

  • MTI

Az Európai Unió 2017-ben rekordösszeget, 2,6 milliárd eurót fektetett a programba, amely így mintegy 797 ezer fő részére nyújtott támogatást külföldi oktatásban, képzésben vagy önkéntes tevékenységben való részvételhez, ami 10 százalékos növekedés a megelőző évhez képest.

Összesen 85 ezer szervezet vett részt 22 400 projektben. A program több mint 400 ezer felsőoktatási hallgató, munkatárs és gyakornok számára tette lehetővé, hogy egy ideig külföldön tanuljon, gyakornokoskodjon vagy tanítson, közülük csaknem 34 ezren valamelyik partnerországban a világ különböző pontjain. A legtöbben Franciaországból, Németországból és Spanyolországból indultak útnak. A legnépszerűbb célpontoknak Spanyolország, Németország és az Egyesült Királyság számított.

Az Erasmus+ azonban nem csak az egyetemi hallgatóknak és munkatársaknak szól, 2017-ben többek között 160 ezer szakképzésben részt vevő tanulónak és munkatársnak, 158 ezer fiatalnak és ifjúságsegítőnek is ösztöndíjat nyújtott. Emellett együttműködési projektek is szolgálták az iskolai tanárok és munkatársak (47 ezer fő), illetve diákjaik (110 ezer fő) javát. 2017-ben közel 21 ezer hátrányos helyzetű személy vett részt az Erasmus+ felsőoktatási mobilitási tevékenységeiben.

Magyarországról körülbelül 17 400-an jutottak ki külföldre a programmal 2017-ben, s közöttük 4300-an voltak a felsőoktatási hallgatók és gyakornokok, a legtöbben az Eötvös Loránd Tudományegyetemről, a Szegedi Tudományegyetemről és a Budapesti Corvinus Egyetemről. A legnépszerűbb célpont Németország, Románia és Spanyolország volt.

Az adatok azt mutatják, hogy az Erasmus+ továbbra is jó úton halad azon célkitűzés elérése felé, hogy a 2014 és 2020 közötti időszakban az EU-ban élő fiatalok összesen 3,7 százaléka számára nyújtson támogatást - közölte a brüsszeli testület.

"Az Erasmus elindításának 30. évfordulóját 2017-ben ünnepelhettük, amikor is ezen program ismét hozzájárult a látókörök szélesítéséhez, elősegítette a kulturális cseréket és új lehetőségeket teremtett az oktatás, a képzés, az ifjúságpolitika és a sport területén. A ma közzétett adatok megerősítik, hogy az Erasmus+ kulcsszerepet játszik az erősebb, befogadóbb és rugalmasabb Európa kialakításában" - írta Navracsics Tibor kulturális, oktatási, ifjúságpolitikai és sportügyi uniós biztos.

Emellett kiemelte: a bizottság szándékában áll egy még nagyobb és még jobb programmal folytatni a megkezdett utat annak érdekében, hogy még többet fektessenek be a legkülönbözőbb háttérrel rendelkező európai fiatalokba.

Indulása óta az Erasmus egy - tanárcserét, önkéntességet, szakképzést is magában foglaló - komplex rendszerré bővült, amelyben több mint 9 millióan vettek részt. Harminc év leforgása alatt több mint 5 millióan, köztük 3,3 millió diák részesült külföldi egyetemek oktatásában. A programban részt vevő országok köre 11-ről mára 33-ra emelkedett, és 169 partnerország csatlakozott hozzájuk.

Az eduline.hu az Európai Parlamenttel együttműködve számol be ebben a fél évben az uniós intézmények tevékenységéről, a közösséget érintő döntésekről, és ezek hatásairól. Az EP a tartalomért nem vállal felelősséget.

Egyre több magyar gimnazista választ külföldi egyetemet: melyek a legnépszerűbb országok?

Egyre több középiskolás dönt úgy, hogy nem itthon, hanem valamelyik külföldi egyetemen folytatja tanulmányait, a magyar diákok EU-s állampolgárként ugyanis több országban tandíjmentesen tanulhatnak. A legnépszerűbbek a brit, az osztrák és a német egyetemek.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógiai felelősség része annak felismerése is, ha valaki nem kérdez, mégis segítségre szorul”

Egy dániai SOSU-órán, egy prezentáció közben szembesültem azzal, hogy a kooperáció és a kollaboráció fogalmát mennyire eltérően értelmezhetjük. Pedagógusként régóta foglalkoztat ez a kérdés. Magyarországon tanítottam, tanulásszervezési módszereket alkalmaztam és pedagógusokat is képeztem. A kooperatív tanulás számomra nem egy divatos módszertani címke, amelyet utólag ragasztunk a csoportmunkára, hanem tudatosan felépített pedagógiai rendszer. Vélemény.

„Az adományozás könnyen függőségi viszonyt alakíthat ki” – így segít a szegregátumban élő családoknak az Edison-díjas Bagázs

A két roma szegregátumban jelen lévő Bagázs Közhasznú Egyesület közel 150 önkéntessel, évente négyezer foglalkozással segíti a hátrányos helyzetű családokat, miközben az iskolákban, fesztiválokon és vállalatoknál is igyekszik érzékenyíteni, és eljuttatni minél több helyre az üzenetet, hogy nem mindenki indul ugyanonnan az életben.