„A University College London Biomedical Sciences képzésén tanulok, a szakomnak az a különlegessége, hogy ezt elvégezve lehetőségem lesz laborban kutatóként dolgozni. Idén választhattunk szakirányt, én a sejt- és molekuláris biológia mellett döntöttem. A Biomedical Sciences tökéletes azoknak, akiket az orvosbiológiai kutatás, a gyógyszerfejlesztés érdekel, de nem feltétlenül szeretnének az orvosi pályán elindulni. Az egyetem a hetedik a világranglistán, ezért nagyok az elvárások, viszont az oktatás színvonala is magas, egy tárgyon belül sok előadónk van, mert igyekeznek mindig az adott téma szakértőjét hívni” – mondta a HVG Diploma különszámának Király Szilvia, aki a budapesti Városmajori Gimnáziumban érettségizett 2017-ben, idén ősszel pedig már a második tanévét kezdte el a neves brit egyetemen. „Nagyon tetszik az egyetem sokszínűsége, az egész világból jönnek diákok az UCL-re, ezért olyan érzése van az embernek, mintha kinyílna a világ előtte” – mesélt tapasztalatairól, hozzátéve: pár hét alatt hozzá lehet szokni, hogy angol nyelvűek az órák, az oktatók pedig több eszközzel segítik a hallgatók munkáját, sok előadást felvesznek például videókra, ezeket bármikor vissza lehet nézni, „de gyakorlótesztek, könnyen értelmezhető tankönyvek is rendelkezésünkre állnak, és gyakorlóórákat is tartanak”.

Nem ő az egyetlen magyar diák, aki a magyar felsőoktatás helyett külföldi egyetemen folytatja tanulmányait – egy 2017-es felmérés szerint a főváros, Pest és Győr-Moson-Sopron megye legjobb eredményű gimnáziumainak végzősei közül minden tizedik külföldi felsőoktatási intézménybe is jelentkezik. A vezető budapesti gimnáziumokban ennél is magasabb a külföldre készülők aránya: több egyetemi gyakorlóiskolában arról számoltak be: a 2018 májusában érettségizők 20-40 százaléka úgy döntött, hogy másik országban tanul tovább.

A legnépszerűbb célország még mindig az Egyesült Királyság, ahol a magyar felvételizők száma a Brexit által okozott bizonytalanság miatt 2017-ben valamivel alacsonyabb volt, mint egy évvel korábban, 2018-ban azonban ismét megugrott. Az EU-s kilépés következményeitől azoknak ugyanis nem kell tartaniuk, akik a 2019/2020-as tanévben kezdenék meg tanulmányaikat: a skóciai egyetemeken tandíjmentesen tanulhatnak majd, a többi felsőoktatási intézményben pedig ugyanazzal az állami támogatású diákhitellel és tandíjjal számolhatnak, mint brit társaik. Persze ez utóbbi nem kis anyagi terhet jelent, Angliában továbbra is 9250 fontban, vagyis több mint hárommillió forintban maximalizálják az „kedvezményes” éves tandíjat.

A népszerűségi lista második és harmadik helyén Ausztria és Németország áll, ahol szintén folyamatosan emelkedik a magyarok száma: az osztrák egyetemeken 2017-ben már 2600-an, Németországban 2500-an tanultak. „A német és osztrák jelentkezések hirtelen ugrása valószínűleg szintén összefüggésben van a Brexittel. 2017-re körülbelül 19%-kal nőtt az Ausztriába, 22%-kal pedig a Németországba felvételizők száma. A németül is beszélő diákok számára jó alternatívát jelenthetnek az itteni képzések, és amellett, hogy az oktatási rangsorban egyre erősödnek a német egyetemek, a költségek és a megélhetési feltételek szempontjából is vonzóbbá váltak az Egyesült Királyságban uralkodó bizonytalansággal szemben” – olvasható a többek között nyelvi kurzusokat és felvételi-előkészítőket kínáló Engame Akadémia elemzésében.

Az osztrák állami egyetemek német nyelvű képzésein ráadásul tandíjat sem kell fizetni, sőt az állam még némi túlfutást is engedélyez azoknak, akik nem tudják időben megszerezni a diplomát. A magánegyetemeken és az angol nyelvű szakokon persze kérhetnek tandíjat a hallgatóktól, igaz, utóbbiakból jóval kisebb a választék, mint a német nyelvűekből. Németország állami egyetemein is ingyenes az oktatás az EU-s állampolgárok, így a magyar hallgatók számára, emellett azonban mindenhol számolni kell a szemeszterenként 200 eurós, 60-70 ezer forintos szolgáltatási díjjal.

Dánia is egyre népszerűbb, az Engame 2017-es összesítése szerint 1400 magyar tanul dán egyetemeken, de Hollandiában és az Egyesült Államokban is meghaladja a 700-at a számuk. „2013-tól 2016-ig Hollandiában körülbelül 32%-kal, Dániában 54%-kal nőtt a magyar diákok száma” – olvasható az elemzésben. A holland egyetemeket sokan jelölik meg az Egyesült Királyság alternatívájaként, Dánia pedig elsősorban a mesterszakon tanulók körében közkedvelt, ugyanis sok MSc- és MA-képzés érhető el angol nyelven. Dánia egyik legvonzóbb tulajdonsága – akárcsak Ausztriáé vagy Németországé – azonban alighanem az EU-s állampolgárok tandíjmentessége, de Hollandiában sem megfizethetetlen a felsőoktatás, a legtöbb alapszakon 2060 euró, vagyis nagyjából 670 ezer forint az éves tandíj.

Míg a szülőknek elsősorban a kiadásokra, addig a végzős középiskolásoknak a magyar felvételi rendszertől merőben különböző procedúrára kell felkészülniük. A brit egyetemeken a képzési kínálat is más, mint itthon: számos kombinált szakra lehet jelentkezni, például a pszichológiát a nyelvészettel, a közgazdaságtant a földrajzzal, a fizikát a csillagászattal párosítva is tanulhatják a hallgatók. A személyes adatokat egy központi online felületen kell megadni és a különböző dokumentumokat is ugyanoda kell feltölteni – az orvosi egyetemeken, az Oxford és a Cambridge képzésein a határidő október 15-e, a többi intézményben január közepe. A jelentkezőknek oktatói ajánlást is be kell szerezniük, emellett írniuk kell egy motivációs levelet (a kiválasztott szakhoz kapcsolódó tanulmányokat, önkéntes és gyakornoki munkákat, szakmai célokat taglaló personal statementet), az egyetemek emellett felvételi interjút vagy tesztet is kérhetnek a diákoktól, akik még tavasszal megtudják, milyen érettségi eredményeket kell elérniük ahhoz, hogy bejuthassanak a kiválasztott képzésre.

„Főleg a personal statement megírása a fontos, mivel ez alapján dönti el az egyetem, hogy alkalmasnak talál-e a szakra. Ha valaki megfelel az elvárosoknak, már az érettségi előtt meglesz a helye az egyetemen, és csak az érettségi követelményt kell teljesítenie” – mondta a felvételiről Király Szilvia.

Ausztriában és Németországban valamivel egyszerűbb a jelentkezők dolga. Az osztrák állami egyetemek egy részén nincsenek keretszámok, csupán egy online előregisztrációra van szükség, számos szakon azonban felvételi vizsgát tartanak – van, ahol ez egy egyszerű elbeszélgetés, máshol komolyabb vizsgára kell számítani. Persze a nyelvtudást is bizonyítani kell, ahogy a német felsőoktatásban is. 2017 októbere óta a német egyetemekre jelentkező magyar diákoknak két emelt szintű érettségi helyett elegendő egyet letenni – persze az orvosi, fogorvosi, gyógyszerészeti és állatorvosi szakok itt is a kivételek közé tartoznak, és mivel a különböző felsőoktatási intézményekben eltérőek a felvételi feltételek, egy jelentkező sem spórolhatja meg a felvételi szabályzat alapos átolvasását.

A cikk a HVG Diploma 2019 kiadványában jelent meg. A HVG ismét elkészítette a legjobb főiskolák és egyetemek rangsorát, amelyben az intézményi, kari, képzésterületi és szakos rangsorok mellett minden fontos gyakorlati tudnivalót megtaláltok az alap- és mesterszakokról, a felvételitől egészen a továbbképzési lehetőségekig. A HVG Diploma 2019 rangsort keressétek az újságárusoknál vagy rendeljétek meg itt, a kiadótól.

Az eduline.hu az Európai Parlamenttel együttműködve számol be ebben a fél évben az uniós intézmények tevékenységéről, a közösséget érintő döntésekről, és ezek hatásairól. Az EP a tartalomért nem vállal felelősséget.