A budapesti Fazekas Mihály Gimnáziumban minden harmadik végzős külföldre készül, a 132 diák közül 44-en felvételiznek más ország felsőoktatási intézményébe – mondta az Eduline-nak Barati Krisztina igazgatóhelyettes. A tanulók elsősorban brit egyetemeket választanak, huszonöten szeretnének továbbtanulni például a felsőoktatási világrangsorokat vezető Cambridge, Oxford, Imperial College és University College London (UCL) szakjain, néhány fazekasos diák pedig amerikai és német egyetemre adta be a jelentkezését. „A gyerekek stratégiája az, hogy a legjobb külföldi egyetemekkel próbálkoznak először, esetleg elfogadják  a következő körben más egyetemek, például Warwick vagy a St. Andrews offerjeit (az intézmények "ajánlatát", amely tartalmazza, hogy milyen feltételek teljesülése esetén veszik fel a diákot - a szerk.), és természetesen mindenki beadja magyar egyetemekre is a jelentkezését biztonsági tartalékként” – mondta Barati Krisztina.

Az ELTE Trefort Ágoston Gyakorló Gimnáziumban is folyamatosan emelkedik a külföldi továbbtanulást tervező diákok aránya. „Korábban 5-10 százalékos a külföldre egyetemre jelentkezők aránya, de idén van egy olyan osztályunk, ahol a diákok 30 százaléka külföldi egyetemet is megjelölt” – mondta Csapodi Zoltán igazgató, aki úgy látja, a legtöbben Angliában tanulnának tovább, de a végzősök a biztonság kedvéért hazai felsőoktatási intézményeket is megjelölnek.

A külföldi továbbtanulás az idei trefortos ballagáson is téma volt, az igazgató az Eduline-nak azt mondta, ballagási beszédében arra biztatta a végzősöket, hogy cáfoljanak rá arra a korábban alapigazságnak tekintett állításra, hogy aki az érettségi után elmegy az országból, az már nem fog hazajönni. „De tudjuk, hogy aki a szakmai kapcsolatrendszerét és a tudását külföldön szerzi meg, annak jóval nehezebb lesz a hazatérés, mint azoknak, akik egy itthoni alapképzés elvégzése után egy mester- vagy doktori képzésre mennek külföldi egyetemekre. Pedig ez utóbbiak is olyan tudást és tapasztalatot tudnak összeszedni, mint a külföldön tanulók” – tette hozzá.

Van olyan gimnázium, ahol Ausztria a legnépszerűbb

A győri Kazinczy Ferenc Gimnáziumban körülbelül öt éve tíz százalék körül alakul a külföldi egyetemre felvételiző végzősök aránya, a 130-140 diák közül általában tizenhárman-tizennégyen választanak maguknak külföldi felsőoktatási intézményt. „Két-három diákról már most tudom, hogy felvették őket valamelyik külföldi egyetemre” – mondta az Eduline-nak Németh Tibor, a gimnázium igazgatója, hozzátéve: vannak olyan volt diákjaik, akik ma már Oxfordban vagy a Sorbonne-on tanulnak, de népszerű Dánia is, „ott angolul ingyen, tandíjmentesen lehet tanulni, így Koppenhágában, Aarhusban és Horsens egyetemeire is járnak kazinczysok”. A legnépszerűbb mégis Ausztria. „Vannak mosonmagyaróvári hallgatók, akik bejárnak a bécsi egyetemre. Reggel felülnek a vonatra, este pedig hazajönnek, hiszen nekik az közelebb van, mint Budapest” – magyarázta Németh Tibor.

„A matekos és a biológiás osztály eredményei nemzetközileg elismertek, így ebből a két osztályból többen felvételiznek külföldre, és általában fel is veszik őket a legjobb európai egyetemekre” – mondta kérdésünkre Plugor Magor, a szegedi Radnóti Miklós Kísérleti Gimnázium igazgatóhelyettese. Ez az a szegedi gimnázium, amelynek 12. M osztálya azzal került be tavaly a hírebre, hogy megdöntötték az intézmény rekordját: a 146 érettségi osztályzatból csak három volt négyes, a többi mind ötös, mégpedig úgy, hogy a jegyek egyharmadát emelt szintű vizsgán szerezték a diákok. A 28 fős osztályból ráadásul tízen európai elit egyetemen folytatták tanulmányaikat.

A diákok idén is ügyesen taktikáznak. Az igazgatóhelyettes szerint a külföldi továbbtanulást fontolgatók hazai és külföldi egyetemekre is beadják jelentkezésüket. „Ha a diákjaink a legjobb nyugati egyetemekre kerülnek, nemzetközi kutatócsoportok tagjai lesznek, és vissza tudnak jönni, ez egy pozitív folyamatként is értékelhető. A radnótisok a legjobb egyetemekre jutnak ki, például az Oxfordra, Cambridge-be és a heidelbergi egyetemre, de szép számmal jönnek vissza, amint elvégezték a tanulmányaikat” – tette hozzá Plugor Magor.

Egyre több magyar diák tanulna tovább külföldön

Egyértelműen növekszik az érdeklődés a külföldi egyetemek iránt – derül ki az Engame Akadémia friss kutatásából, 2017-ben több mint ezerrel nőtt a külföldi felsőoktatási intézményekben tanuló magyar hallgatók száma, az akadémia 2018-ra további növekedést prognosztizál. Míg 2016-ban a becslések alapján 11 800 magyar hallgató járt külföldi egyetemre (ebben a számban nincsenek benne azok, akik csak egy-két szemesztert töltenek kint valamilyen ösztöndíjjal, például Erasmusszal), 2017-ben már 13 300-an.

Az Engame adatai szerint a magyar diákok legnépszerűbb célországa továbbra is Ausztria, Németország és az Egyesült Királyság. Az osztrák és német egyetemekre készülő diákok száma ugrásszerűen emelkedik: míg 2016-ban 2122, valamint 1947 magyar hallgatója volt az ausztriai és a német felsőoktatási intézményeknek, 2017-ben már 2600 és 2500. Az Egyesült Királyságba jelentkezők számában 2017-ben minimális visszaesést tapasztaltak, ebben alighanem a Brexit játszott szerepet. Azonban – írja az Eduline-nak eljuttatott kutatási összefoglalóban az Engame – miután a brit kormány tavaly bejelentette, hogy a tanulmányaikat a 2018/19-es évben megkezdők továbbra is az elmúlt években megszokott támogatásokra és kedvező tandíjra jogosultak, 2018-ban ismét megugrott a magyarok száma.

„A német és osztrák jelentkezések hirtelen ugrása valószínűleg szintén összefüggésben van a Brexittel. A németül is beszélő diákok számára jó alternatívát jelenthetnek az itteni képzések, és amellett, hogy az oktatási rangsorban egyre erősödnek a német egyetemek, a költségek és a megélhetési feltételek szempontjából is vonzóbbá váltak az Egyesült Királyságban uralkodó bizonytalansággal szemben” – írják. Az Egyesült Államok, Olaszország, Franciaország és Svájc is népszerű célország, évről évre jelentkezik az ottani felsőoktatási intézményekbe néhány száz magyar diák, de Hollandiát és Dániát is egyre többen választják. Az  Engame Akadémia saját diákjai sokan jelölik meg Hollandiát az Egyesült Királyság mellett alternatívaként, a dán egyetemek magyar felvételizőinek száma pedig főleg mesterszinten emelkedik, ugyanis sok képzés érhető el angol nyelven.