Külföldön továbbtanulni magyar nyelven is lehet: infók és szabályok

Magyar nyelvű képzésen akár külföldön is tanulhatnak a magyar diákok. A frissen megjelent tájékoztatóból összegyűjtöttük, hogy milyen lehetőségei vannak a diákoknak a szomszédos országok egyetemi, főiskolai képzésein.

  • Eduline

A diákok magyar nyelvű képzésen tanulhatnak akár Románia, Szerbia, Szlovákia, Szlovénia vagy éppen Ukrajna egyes egyetemein. A napokban megjelent a szomszédos országok egyetemeinek felvételi tájékoztatója, amelyből kiderülnek a főbb felvételi követelmények, valamint az - mivel külföldi továbbtanulásról van szó -, hogy milyen szabályok vonatkoznak a magyar diákokra.

Ukrajna kivételével egyik országban sincs központi felvételi rendszer, vagyis az egyetemek, főiskolák saját maguk határozzák meg a felvételi kritériumokat és döntenek arról, hogy kik és hányan kerülhetnek be az egyes karok képzéseire. Szlovéniában kivételes a helyzet, ugyanis egy egyetemre (Maribori Egyetem) jelentkezhetnek csupán diákok magyar nyelvű képzésre. A beiratkozás forgatókönyvét a szlovén Oktatási, Tudományos és Sportminisztérium, valamint az egyetem határozza meg és teszi közzé honlapján. Ukrajnában pedig tehát központi felvételi zajlik, elektronikusan jelentkezhetnek a tanulók az Ukrán Oktatásminőségi Értékelő Központ honlapján.

Van, ahol a felvételi jelentkezés felvételi vizsgával is jár - ezeknek egyetemenként érdemes utánajárni, ugyanis van, ahol csupán az érettségi átlag számít, van, ahol a felvételi vizsgaeredmények a döntők. Ezek lehetnek akár előírt tantárgyakból (vagy alkalmassági vizsgák), írásbeli, szóbeli, illetve interjú-jellegű vizsgák is.

Milyen szakon tanulhatnak?

Alap, osztatlan és mesterképzésen egyaránt tanulhatnak magyar nyelven a diákok körülbelül minden képzési területről választhatnak szakot, legyen az társadalomtudomány, mérnöki vagy éppen informatika, tanárképzés.

Ami a tandíjat illeti pedig - a közzétett infók alapján - például Szlovákiában a nappali tagozatos képzések tandíjmentesek, Szerbiában rangsor alapján férnek vagy szorulnak ki diákok az államilag támogatott helyekről, Szlovéniában pedig a képzés tandíját az intézmények határozzák meg, amelyet már a beriatkozáskor fizetni kell.

Egyre több magyar felvételiző választ osztrák egyetemet: nem ingáznak, költöznek

Egyre több magyar hallgató választ ausztriai egyetemet, egy év alatt húsz százalékkal emelkedett a kint tanulók száma. Nem véletlenül: Ausztria közel van, az állami egyetemeken nincs tandíj, a kinti magyar egyetemistáknak pedig évek óta saját egyesületük van, magyar gólyaavatót és diáknapokat is tartanak.

Hozzászólások

Egy hónap alatt több mint ötszázzal nőtt a betöltetlen tanári állások száma, matektanárból a legnagyobb a hiány

Az iskolák már a szeptemberi tanévkezdésre készülnek, ezért jelentősen megnőtt a betöltetlen tanári állások száma: a Közszolgállás portálon már több mint 1200 hirdetés szerepel. A legtöbb intézmény matematikatanárt keres, de angol-, magyar-, testnevelés- és digitális kultúra szakos pedagógusokból is jelentős a hiány. A hirdetések alapján az is látszik, hogy sok iskola már nem ragaszkodik egy konkrét szakpárhoz, hanem a második szak tekintetében is rugalmasabb feltételeket szab a jelentkezőknek.

Nyolcszáznál is több kiadvány érkezett a kormány tankönyvpályázatára, a minisztérium a 45 milliárdos szerződést is felülvizsgálta

A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.

Bérrendezést és rendszeres érdekegyeztetést kérnek a bölcsődei dolgozók – megkezdődtek a tárgyalások a minisztériummal

Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.