Nyári munka, spórolás, utazás – ezek most a legfontosabb tervek a hallgatók körében.
A legtöbb egyetemista nem csak pihenéssel töltené a nyarat: a CIB Bank megbízásából készült friss kutatás szerint a fiatalok 85 százaléka dolgozna a szünet alatt. Van, aki a megélhetésre, más a nyaralásra vagy nagyobb vásárlásra gyűjt. És sokan már most tudatosan a karrierjüket is építgetik.
A felmérésből az látszik, hogy a budapesti és nagyvárosi hallgatók különösen aktívak: 94 százalékuk már dolgozik vagy keres valamilyen nyári munkát. A kisebb településeken viszont többen még csak gondolkodnak rajta – a falvakban élők negyede pedig még nem döntött.
A legnépszerűbb lehetőség a diákmunka, ezt a hallgatók 60 százaléka választaná. Ezt követik a részmunkaidős állások (31%), illetve a teljes munkaidős és gyakornoki pozíciók (mindkettő 27%). Az utóbbiakat főként azok keresik, akik már a tanulmányaikhoz kapcsolódó munkát szeretnének – vagyis ők már most elkezdik építeni a szakmai jövőjüket.
Félhavi fizetésbe is kerülhet egy fesztiválbérlet 2025-ben
Sokan a vendéglátásban próbálnának szerencsét: minden ötödik diák azt tervezi, hogy pincérként, pultosként vagy éttermi kisegítőként fog dolgozni a nyáron.
Emellett az is kiderült, hogy a fiatalok többsége (77%) itthon maradna a munkához, de közel ötödük (19%) inkább külföldön keresne lehetőséget.
Jó, ha legalább egy saját szobára futja a frissen felvett egyetemistának a tanulmányai megkezdésekor
És hogy mire megy majd el a nyári fizetés? A legtöbben utazásra (49%) és nagyobb értékű dolgokra – például telefonra, laptopra vagy autóra (46%) – költenék. A hallgatók 43 százaléka pedig a mindennapi kiadásait fedezné belőle. A nők különösen nagy arányban gyűjtenek nyaralásra, baráti programokra vagy a hobbijukra, míg a fővárosiak inkább az utazásra és a megélhetésre fókuszálnak. A falvakban élők körében viszont jellemzőbb, hogy valamilyen drágább tárgyra spórolnak.
Miközben évek óta a nappali képzés számít a klasszikus egyetemi útnak, egyre több hallgató dönt úgy, hogy munka vagy más elfoglaltság mellett szerez diplomát. A 2025/2026-os tanévben már 117 ezren tanulnak esti, levelező vagy távoktatási formában a magyar felsőoktatásban, tízezerrel többen, mint egy évvel korábban.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
Módosult az Országgyűlés Oktatási Bizottságának összetétele a parlament.hu oldalon megjelent adatok szerint. A fideszes Radics Béla helyére Molnárné Dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét Dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
A kormányhatározat értelmében Lannert Juditnak június 15-ig ki kell dolgoznia az ehhez szükséges jogszabályok módosítását.
Ha idén jelentkeztek egyetemre, főiskolára, akkor ezt jó, ha tudjátok.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
