Nyári munka, spórolás, utazás – ezek most a legfontosabb tervek a hallgatók körében.
A legtöbb egyetemista nem csak pihenéssel töltené a nyarat: a CIB Bank megbízásából készült friss kutatás szerint a fiatalok 85 százaléka dolgozna a szünet alatt. Van, aki a megélhetésre, más a nyaralásra vagy nagyobb vásárlásra gyűjt. És sokan már most tudatosan a karrierjüket is építgetik.
A felmérésből az látszik, hogy a budapesti és nagyvárosi hallgatók különösen aktívak: 94 százalékuk már dolgozik vagy keres valamilyen nyári munkát. A kisebb településeken viszont többen még csak gondolkodnak rajta – a falvakban élők negyede pedig még nem döntött.
A legnépszerűbb lehetőség a diákmunka, ezt a hallgatók 60 százaléka választaná. Ezt követik a részmunkaidős állások (31%), illetve a teljes munkaidős és gyakornoki pozíciók (mindkettő 27%). Az utóbbiakat főként azok keresik, akik már a tanulmányaikhoz kapcsolódó munkát szeretnének – vagyis ők már most elkezdik építeni a szakmai jövőjüket.
Félhavi fizetésbe is kerülhet egy fesztiválbérlet 2025-ben
Sokan a vendéglátásban próbálnának szerencsét: minden ötödik diák azt tervezi, hogy pincérként, pultosként vagy éttermi kisegítőként fog dolgozni a nyáron.
Emellett az is kiderült, hogy a fiatalok többsége (77%) itthon maradna a munkához, de közel ötödük (19%) inkább külföldön keresne lehetőséget.
Jó, ha legalább egy saját szobára futja a frissen felvett egyetemistának a tanulmányai megkezdésekor
És hogy mire megy majd el a nyári fizetés? A legtöbben utazásra (49%) és nagyobb értékű dolgokra – például telefonra, laptopra vagy autóra (46%) – költenék. A hallgatók 43 százaléka pedig a mindennapi kiadásait fedezné belőle. A nők különösen nagy arányban gyűjtenek nyaralásra, baráti programokra vagy a hobbijukra, míg a fővárosiak inkább az utazásra és a megélhetésre fókuszálnak. A falvakban élők körében viszont jellemzőbb, hogy valamilyen drágább tárgyra spórolnak.
A sportban még ma is előfordul, hogy az edzők szigorral vagy tiltással próbálják átlendíteni a sportolókat egy-egy nehéz időszakon. Torma Noémi sportpszichológus szerint ez a szemlélet sok helyen még mindig része az edzői kultúrának, pedig van alternatíva.
Miközben évről évre hatalmas a túljelentkezés a hat- és nyolcosztályos gimnáziumokba, a PISA- eredmények alapján is a korai kiválasztás nem növeli a legjobb tanulók teljesítményét, viszont erősíti a társadalmi különbségeket. Nahalka István oktatáskutató kiemelte, hogy a hazai rendszer inkább a családi hátteret, mintsem a tehetséget jutalmazza.
Egy csíkszeredai egyetemi fórumon kellemetlen kérdést kapott Hankó Balázs, a kultúráért és innovációért felelős miniszter: egy hallgató azt firtatta, miért fizetnek erdélyi fiataloknak azért, hogy Magyarországon aláírásokat gyűjtsenek a Fidesz kampányában.
@eduline.hu Évek óta, kitartóan kezdik minden szerdájukat egy közeli gyalogosátkelőn és emelik magasba a transzparenseket azok a pedagógusok, szülők, diákok és civilek, akik szerint a őket érintő társadalmi ügyekben nem történik változás – vagy legalábbis nem elég gyorsan. A legtöbben az oktatás lehetetlen helyzetét emelik ki. #zebraszerda #magyaroktatas #pedagogusok #kozoktatas ♬ original sound - eduline.hu
Megjelent a Magyar Közlönyben a tanárbérek egyszeri kiegészítéséről szóló kormányrendelet. A kifizetés határideje április 10., ugyanakkor az érintettek egy része már korábban is megkaphatja az összeget.
Ismét láthatjuk, mennyire alacsonyak a tanulmányi ösztöndíjak a magyar egyetemeken: a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen még a legjobb hallgatók is csak néhány tízezer forintos támogatásban részesülnek.
A szakmai szervezet szerint a Nagykátán történt baleset rávilágít a hazai kémiaoktatás egyik alapvető problémájára: sok intézményben már nincs főállású kémiatanár, miközben a kísérletek bemutatása komoly szakértelmet és megfelelő körülményeket igényel.
