Alkalmi hostess munkák, árufeltöltés, cseresznyeszedés – ilyen diákmunkákat vállalnak idén a diákok

Akár 3000 forintot is megkereshet óránként egy középiskolás vagy egyetemista, ha nyáron elmegy dolgozni. Mutatjuk a legnépszerűbb diákmunkákat.

  • Rodler Lili

Az átlagos órabér bruttó 2000 forint körül alakul a 2025-ös diákmunka szezonban, de a legjobban fizető, jellemzően gyakornoki pozíciókban 3000 forintnál magasabb lehet az órabér - derül ki a Mind-Diák Szövetkezet kutatásából

Az elemzés szerint minimum a mindenkori minimál órabérhez igazodik: ami bruttó 1672 forint, míg középfokú végzettséget, érettségit igénylő munkák esetén bruttó 2005 Ft/óra, aminek a többszörösét is megkereshetik a diákok, ha például jogosítvánnyal, speciális szaktudással vagy nyelvtudással rendelkeznek, vagy ha például gyakornoki munkát vállalnak.

Azt is jó tudni, hogy míg a könnyű fizikai vagy adminisztratív munkakörökben dolgozó diákok például általában 1700–1900 forint közötti órabérre számíthatnak, addig a mérnöki és pénzügyi területeken óránként 2000-3000 forintos óradíjak is lehetnek, az IT-szektorban pedig akár az óránkénti bruttó 4000 forintot is elérheti a bérezés.

Ennek kapcsán készítettünk egy nem reprezentatív felmérést a 15-24 évesek körében, melyben megkérdeztük őket többek között arról, hogy végeztek-e már valaha valamilyen diákmunkát, ha igen akkor milyet, illetve arról is érdeklődtünk, hogy vállalnak-e idén nyáron valamilyen pénzkereseti lehetőséget.

Ezekre kell figyelnetek, ha nyáron diákként munkát vállalnátok

Cikkünk írásáig közel hatvanan válaszoltak kérdéseinkre.

 

Google forms

A kérdezettek 80 százaléka már vállalt diákmunkát

A legtöbben a magasabb órabérek és a rugalmas munkarend miatt főleg nagyobb áruházláncoknál helyezkedtek el, mint árufeltöltők. A válaszolók közül sokan dolgoztak kávézóban vagy vállaltak valamilyen hostess munkát.

 

Google forms

A legtöbben bolti eladóként dolgoznak majd idén nyáron

Ezek mellett viszont felmerültek egyéb, ritkábban választott diákmunkák is. Volt olyan kitöltő, aki idén nyáron építkezésen fog segíteni, aztán pedig cseresznyeszedésen vesz részt. Illetve akadt arra is példa, aki azt írta, hogy egy táborban fog önkéntes diákmunkát vállalni, vagy mint helyszíni előkészítő, vagy mint tolmács.

Állami ösztöndíj: a részmunkaidős állás is beleszámít a kötelező munkaviszony-fenntartásába a diplomaszerzés után?

 

Shutterstock

Akik még sohasem dolgoztak

A válaszolók 20 százaléka még nem vállalt semmilyen diákmunkát. Viszont érdeklődtünk afelől, hogy milyet szeretnének a jövőben.

A legtöbben annak örülnének, ha olyat találnának, ami a későbbi foglalkozásukhoz tud majd kapcsolódni. Ilyeneket viszont kifejezetten nehéz találni, ezért is tágítják ki a keresési lehetőségeiket a gyakornoki állások felé is. Egyetemista munkavállalók esetében ez több dolog miatt is hasznos, mivel a pénz mellett még adott esetben le is tudják igazoltatni a kötelező szakmai gyakorlatot.

De akadt olyan válaszadó is, aki szívesen dolgozna állatkertben, vagy szedd magad eperföldeken.

 

 

Hozzászólások

Nulla pontot ér a jeles középiskolai bizonyítvány – egy technikumban végzett diáklány 26 pontot veszít a felvételin egy szabály miatt

Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.

Sok kutató havi 140 ezer forintból él: a tíz éve változatlan ösztöndíj sürgős emelését kérte a doktoranduszok érdekképviselete Lannert Judittól

A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.

Viszlát, kekvarendszer: lemondott Hernádi Zsolt a Corvinus kuratóriumának éléről

A Mol-csoport elnök-vezérigazgatója döntését a közelgő jogszabályi változásokkal indokolta, amelyek jelentősen átalakíthatják az egyetem működési kereteit és irányítási rendszerét. A Budapesti Corvinus Egyetem honlapján közzétett levélben a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója azt írta, hogy hét évvel ezelőtt választották meg az alapítvány kuratóriumi tagjává és elnökévé.