Ha állami ösztöndíjas hallgatóként tanultatok az egyetemen, akkor a diplomaszerzést követően teljesítenetek kell az ezzel járó kötelezettségeket. Mutatjuk, milyen hazai munkaviszony fenntartását fogadják el ilyen esetben.
Egy olvasónk nemrég azzal a kérdéssel keresett meg minket, amelyben azt szerette volna megtudni, hogy „a részmunkaidős pozíció beleszámít a hallgatói szerződés "törlesztéséhez"?”
Ennek kapcsán utánajártunk az erre vonatkozó szabályozásnak. Az Oktatási Hivatal magyar állami ösztöndíjról szóló tájékoztatója részletesen foglalkozik a támogatott képzés feltételeivel.
A munkavállalási szakasz kötelezettségei
Ahogyan azt a legtöbben tudják, a magyar állami (rész)ösztöndíjas hallgató köteles az oklevél megszerzését követően húsz éven belül az általa magyar állami (rész)ösztöndíjjal folytatott tanulmányok idejével megegyező időtartamban hazai munkaviszonyt fenntartani.
A leírás szerint az Oktatási Hivatal a hazai munkaviszony alatt a társadalombiztosítási jogviszonyban eltöltött napok számát veszi figyelembe, ezért a hazai munkaviszony teljes- és részmunkaidőben is egyformán teljesíthető.
Tehát a kérdésre válaszolva: igen, a részmunkaidős pozíció is beleszámít a „ledolgozásba”.
Továbbá azt is érdemes tudni, hogy a biztosított státuszból fakadóan nemcsak a munkanapok számítanak, hanem a teljes biztosítotti időszak (tehát hétvégék, ünnepnapok is). A hazai munkaviszonnyal való teljesítés esetén a munkavégzésnek nem kell a képzési szakterülethez igazodnia, és több munkaviszonyból is összetevődhet.
Mi számít és mi nem számít bele a hazai munkaviszonyba?
A magyar állami ösztöndíj szempontjából hazai munkaviszonynak a biztosítási jogviszony számít, amelyet a Tbj. törvény 6. §-a szabályoz. Ide tartozik például:
Azonban a hazai munkaviszony időtartamába nem számít bele például:
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
