Ha állami ösztöndíjas hallgatóként tanultatok az egyetemen, akkor a diplomaszerzést követően teljesítenetek kell az ezzel járó kötelezettségeket. Mutatjuk, milyen hazai munkaviszony fenntartását fogadják el ilyen esetben.
Egy olvasónk nemrég azzal a kérdéssel keresett meg minket, amelyben azt szerette volna megtudni, hogy „a részmunkaidős pozíció beleszámít a hallgatói szerződés "törlesztéséhez"?”
Ennek kapcsán utánajártunk az erre vonatkozó szabályozásnak. Az Oktatási Hivatal magyar állami ösztöndíjról szóló tájékoztatója részletesen foglalkozik a támogatott képzés feltételeivel.
A munkavállalási szakasz kötelezettségei
Ahogyan azt a legtöbben tudják, a magyar állami (rész)ösztöndíjas hallgató köteles az oklevél megszerzését követően húsz éven belül az általa magyar állami (rész)ösztöndíjjal folytatott tanulmányok idejével megegyező időtartamban hazai munkaviszonyt fenntartani.
A leírás szerint az Oktatási Hivatal a hazai munkaviszony alatt a társadalombiztosítási jogviszonyban eltöltött napok számát veszi figyelembe, ezért a hazai munkaviszony teljes- és részmunkaidőben is egyformán teljesíthető.
Tehát a kérdésre válaszolva: igen, a részmunkaidős pozíció is beleszámít a „ledolgozásba”.
Továbbá azt is érdemes tudni, hogy a biztosított státuszból fakadóan nemcsak a munkanapok számítanak, hanem a teljes biztosítotti időszak (tehát hétvégék, ünnepnapok is). A hazai munkaviszonnyal való teljesítés esetén a munkavégzésnek nem kell a képzési szakterülethez igazodnia, és több munkaviszonyból is összetevődhet.
Mi számít és mi nem számít bele a hazai munkaviszonyba?
A magyar állami ösztöndíj szempontjából hazai munkaviszonynak a biztosítási jogviszony számít, amelyet a Tbj. törvény 6. §-a szabályoz. Ide tartozik például:
Azonban a hazai munkaviszony időtartamába nem számít bele például:
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
