Óránként akár bruttó 3000 forintot is lehet keresni idén nyáron diákmunkával

A legnépszerűbb munkalehetőség idén is a vendéglátás, de gyakornokként mérnöki, informatikai vagy pénzügyi területeken jóval többet is lehet keresni.

  • Székács Linda

Az átlagos órabér bruttó 2000 forint körül alakul a 2025-ös diákmunka szezonban, de a legjobban fizető, jellemzően gyakornoki pozíciókban 3000 forintot meghaladó órabér is elérhető - derül ki a Mind-Diák Szövetkezet lapunknak küldött friss felméréséből.

A diákszövetkezet szerint a 2025-ös szezonban is jellemzően a kereskedelem, turizmus és vendéglátás a legvonzóbb terület a diákok számára, hiszen itt gyakran szükséges előképzettség nélkül is találnak munkát. Például a Balaton környékén, ahol többnyire szállást is biztosítanak számukra.

"A legnépszerűbb nyári munkák között továbbra is előkelő helyet foglalnak el a fagyi- és bárpultos, a gyorséttermi kisegítő, illetve a pénztáros, árufeltöltő vagy promóter feladatkörök. Emellett a nyaralási szezon beindulásával a szállodák, hotelek, élményfürdők, strandok, rendezvényhelyszínek és a fesztiválok is egyre nagyobb számban keresnek diákmunkaerőt – recepciósként, reggeliztetőként, hostessként vagy animátorként is számos lehetőség kínálkozik a fiatalok számára" - írják.

Az átlagos munkabér a Mind-Diák szerint bruttó 1700-2500 forint között alakul. A minimum a mindenkori minimál órabérhez igazodik: ami bruttó 1 672 forint, míg középfokú végzettséget, érettségit igénylő munkák esetén bruttó 2005 Ft/óra.

Hozzáteszik, hogy ennek a többszörösét is megkereshetik a diákok, ha például jogosítvánnyal, speciális szaktudással vagy nyelvtudással rendelkeznek, vagy ha például gyakornoki munkát vállalnak.

Míg a könnyű fizikai vagy adminisztratív munkakörökben dolgozó diákok például általában 1700–1900 forint közötti órabérre számíthatnak, addig a mérnöki és pénzügyi területeken óránként 2000-3000 forintos óradíjak is lehetnek, az IT-szektorban pedig akár az óránkénti bruttó 4000 forintot is elérheti a bérezés.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.