Bár zárult a bérolló, még mindig nem szűnt meg a különbség a lányok és a fiúk bére között.
A Tudatosdiák.hu által készített felmérés viszont nem csak erre mutatott rá. A diákbérek emelkedéséről is szó esett, illetve kiderült, hogy a kérdőívet kitöltők 50 százalékának 2-3 vagy 3-nál több éve munkatapasztalata van.
A felmérésben több mint 1300 diák vett részt, és mint elsődleges adat kiderült, hogy 2024-ról 2025-re 9,4%-os béremelkedés történt a diákbérekkel kapcsolatban. Ez konkrét számokban kibontva úgy néz ki, hogy 1920 forintról 2100 forintra emelkedett a bruttó órabérük.
A kutatást végzők szerint „az órabéremelkedés hátterében az inflációs hatások mellett a megnövekedett munkaerő-kereslet állhat. Emellett a minimálbér 9%-os és a garantált bérminimum 7%-os növekedése is hatással van a diákok bérének növekedésére.”
Bár az órabérek átlagosan növekedtek, a nemek közötti bérkülönbségek alig csökkentek valamit. Akárcsak a teljes állásban foglalkoztatottaknál.
A tavalyi adatokhoz képeste egy 1%-os csökkenés fedezhető fel, így jelenleg 7,5%-os a különbség a fiúk és a lányok között.
A Tudatos Diák Iskolaszövetkezet felméréséből az is kiderült, hogy nem csak a jövedelemszerzés a motivációja a diákoknak a tanulmányaik melletti munkavállalás terén. Sokan erre a karrierjüket megalapozó tapasztalatszerzésként gondolnak. Ezt a következő ábra is mutatja:
A válaszadó diákok 50%-a 2-3 vagy 3-nál több éve dolgozik. Ám átlagosan 3-12 hónapig terjedően maradnak egy adott munkahelyen. „A gyakori munkahelyváltás a diákok kiváló alkalmazkodóképességére utal és azt mutatja, hogy a fiatalok aktívan keresik a legjobb munkalehetőségeket” - igazolják az eredményeket a felméréssel kapcsolatban.
A diákok munkavállalással kapcsolatos motivációját idén is a rugalmasság, a bérezés és a szakmai fejlődési lehetőségek dominálták. De nem maradt le sokkal a minimum és maximum óraszám meghatározása sem, illetve a munkahely lokációja.
Jogászok, közgazdászok, orvosok és katonai vezetők is helyet kaptak a Tisza-kormányban. A kabinetben erős a jogi és gazdasági háttér, de több tárcát kifejezetten az adott szakterület ismert szereplői vezethetnek majd. A leendő miniszterek között találni egyetemi dékánt, ortopéd sebészt, volt vezérkari főnököt és nemzetközi vállalatvezetőt is.
Még a tanévkezdés előtt folyósítanák a rászoruló családoknak a 100 ezer forintos iskolakezdési támogatást – erősítette meg Kátai-Németh Vilmos, a kedden kinevezett szociális- és családügyi miniszter a parlamenti bizottsági meghallgatásán.
Több mint száz oktató, kutató és egyetemi dolgozó írta alá a Budapesti Corvinus Egyetem szakszervezetének állásfoglalását, amely szerint a modellváltás súlyos károkat okozott az intézménynek. A dokumentumban az egyetemi autonómia helyreállítását, a KEKVA-rendszer megszüntetését és a szenátus újraválasztását követelik.
Lannert Judit oktatásügyi miniszter szerint az oktatás megújításának egyik iránya a mesterséges intelligencia beépítése lesz a rendszerbe.
Kilenc szakszervezet – az FDSZ-BME, az FDSZ-BCE, az FDSZ-MKE, az FDSZ-MOME, az FDSZ-PTE-SZD, az MZTSZ-Zeneakadémia, a TDDSZ PTE, a TDDSZ Kutatóhálózatok és a PSZ – közös kiáltványban fogalmazta meg a felsőoktatás kultúraváltásához szükséges elvi kereteket. A kezdeményezés célja, hogy alapot teremtsen a mögöttes szakpolitikai tartalom közös újragondolásához.
Az oktatás szinte teljes területéért Lannert Judit felel majd a frissen megjelent kormányrendelet alapján. A közneveléstől a felsőoktatáson és a felnőttképzésen át rálátása lesz a szakképzésre, valamint a gyermek- és ifjúságpolitikára is.
A politikus szerint a projekt jól példázza azt a „hatalmi gőgöt és arroganciát”, amely a Fidesz-kormány működését jellemezte. Azt ígérte, hogy a Tisza-kormány felülvizsgálja a beruházást, és egyeztetni fog Józsefváros önkormányzatával is.
