Egyre merészebb a pályakezdők bérigénye egy friss felmérés szerint.
A WHC Csoport szerkesztőségünk részére is elküldött elemzéséből kiderül, hogy a diploma továbbra is kulcsfontosságú a munkáltatók számára, azonban egyre több cég hajlandó alacsonyabb bérrel már a végzettség megszerzése előtt alkalmazni a fiatalokat, majd a diploma megszerzése után biztosítani számukra béremelést.
A legnépszerűbb területeken – a logisztika, a pénzügy, az építőipar és az informatika területén – a pályakezdők jellemzően bruttó 500 és 700 ezer forint közötti fizetési igénnyel jelentkeznek.
A logisztikai és beszerzési területeken például a legkeresettebb pozíciók közé tartozik a logisztikai ügyintéző, beszerzési asszisztens és fuvarszervező. Itt az alapbérigény bruttó 600 ezer forint körül mozog, míg a már gyakornoki tapasztalattal rendelkező fiatalok akár bruttó 700 ezer forintos fizetést is elvárhatnak.
A pénzügyi szektorban a pályakezdők vidéken bruttó 450 ezer, Budapesten pedig bruttó 500-600 ezer forintos kezdő fizetéssel számolnak. Az építőiparban a műszaki előkészítő és tervező pozíciók esetében a kezdőbérek szintén bruttó 500-600 ezer forint körül alakulnak. Az informatikai szektorban a legnépszerűbb kezdő pozíció a szoftvermérnök, ahol a belépő fizetések bruttó 600-700 ezer forint között mozognak.
Az Eduline-on korábban részletesen foglalkoztunk azzal is, hogy bruttóban nem éri el a 300 ezer forintot azoknak a pályakezdőknek az átlagbére, akik a három legrosszabbul fizető alapszak valamelyikén végeztek.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
