Bruttó 700 ezer forintos kezdőfizetést is kérhetnek a frissdiplomások ezeken a területeken

Egyre merészebb a pályakezdők bérigénye egy friss felmérés szerint.

A WHC Csoport szerkesztőségünk részére is elküldött elemzéséből kiderül, hogy a diploma továbbra is kulcsfontosságú a munkáltatók számára, azonban egyre több cég hajlandó alacsonyabb bérrel már a végzettség megszerzése előtt alkalmazni a fiatalokat, majd a diploma megszerzése után biztosítani számukra béremelést.

A legnépszerűbb területeken – a logisztika, a pénzügy, az építőipar és az informatika területén – a pályakezdők jellemzően bruttó 500 és 700 ezer forint közötti fizetési igénnyel jelentkeznek.

A logisztikai és beszerzési területeken például a legkeresettebb pozíciók közé tartozik a logisztikai ügyintéző, beszerzési asszisztens és fuvarszervező. Itt az alapbérigény bruttó 600 ezer forint körül mozog, míg a már gyakornoki tapasztalattal rendelkező fiatalok akár bruttó 700 ezer forintos fizetést is elvárhatnak.

A pénzügyi szektorban a pályakezdők vidéken bruttó 450 ezer, Budapesten pedig bruttó 500-600 ezer forintos kezdő fizetéssel számolnak. Az építőiparban a műszaki előkészítő és tervező pozíciók esetében a kezdőbérek szintén bruttó 500-600 ezer forint körül alakulnak. Az informatikai szektorban a legnépszerűbb kezdő pozíció a szoftvermérnök, ahol a belépő fizetések bruttó 600-700 ezer forint között mozognak.

Az Eduline-on korábban részletesen foglalkoztunk azzal is, hogy bruttóban nem éri el a 300 ezer forintot azoknak a pályakezdőknek az átlagbére, akik a három legrosszabbul fizető alapszak valamelyikén végeztek.

 

 

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.