Egyre merészebb a pályakezdők bérigénye egy friss felmérés szerint.
A WHC Csoport szerkesztőségünk részére is elküldött elemzéséből kiderül, hogy a diploma továbbra is kulcsfontosságú a munkáltatók számára, azonban egyre több cég hajlandó alacsonyabb bérrel már a végzettség megszerzése előtt alkalmazni a fiatalokat, majd a diploma megszerzése után biztosítani számukra béremelést.
A legnépszerűbb területeken – a logisztika, a pénzügy, az építőipar és az informatika területén – a pályakezdők jellemzően bruttó 500 és 700 ezer forint közötti fizetési igénnyel jelentkeznek.
A logisztikai és beszerzési területeken például a legkeresettebb pozíciók közé tartozik a logisztikai ügyintéző, beszerzési asszisztens és fuvarszervező. Itt az alapbérigény bruttó 600 ezer forint körül mozog, míg a már gyakornoki tapasztalattal rendelkező fiatalok akár bruttó 700 ezer forintos fizetést is elvárhatnak.
A pénzügyi szektorban a pályakezdők vidéken bruttó 450 ezer, Budapesten pedig bruttó 500-600 ezer forintos kezdő fizetéssel számolnak. Az építőiparban a műszaki előkészítő és tervező pozíciók esetében a kezdőbérek szintén bruttó 500-600 ezer forint körül alakulnak. Az informatikai szektorban a legnépszerűbb kezdő pozíció a szoftvermérnök, ahol a belépő fizetések bruttó 600-700 ezer forint között mozognak.
Az Eduline-on korábban részletesen foglalkoztunk azzal is, hogy bruttóban nem éri el a 300 ezer forintot azoknak a pályakezdőknek az átlagbére, akik a három legrosszabbul fizető alapszak valamelyikén végeztek.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
