Pukli István: Ne a gyereket igazítsuk az iskolarendszerhez
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A ponthatárok kihirdetése után eldől, ki hol kezdheti meg tanulmányait szeptemberben – sokak számára azonban ezzel egy újabb kihívás következik: sürgősen lakhatást kell találniuk, méghozzá egy egyre dráguló albérletpiacon.
Ahogy évről évre, idén is rengetegen fognak új városba költözni a felsőoktatási tanulmányaik megkezdésével. Az egyetemi felvételi örömét azonban gyorsan beárnyékolhatja a lakhatás kérdése, főleg Budapesten, ahol az albérletárak nem mutatnak hajlandóságot a csökkenésre. A 2025-ös tavaszi adatok szerint már átlagosan 219 ezer forintot is hajlandóak lennének fizetni a bérlők egy lakásért, miközben a hirdetett lakások havi díja gyakran meghaladja a 250 ezer forintot – és akkor még a rezsi, kaució, illetve beköltözés előtti költségek szóba sem kerültek.
A hallgatók 91 százaléka szerint túl kevés ösztöndíjat kapnak az egyetemen
Ha nem jut kollégiumi férőhely: szoba vagy közös lakás jöhet szóba
Bár a kollégiumi férőhelyek száma minden évben korlátozott, sok frissen felvett hallgató számára ez lenne az egyetlen anyagilag is tartható megoldás. Ha ide nem sikerül bekerülni, marad a kiadó lakás vagy szoba keresése – és utóbbi egyre gyakrabban tűnik az egyetlen reális lehetőségnek. Egy önálló lakás bérlése ugyanis – még a külső kerületekben is – ritkán jön ki 200 ezer forint alatt, és ezek gyakran távolabb esnek az egyetemek épületeitől. Márpedig a napi tömegközlekedésnél nem mindegy, hogy 30 perc vagy másfél óra alatt értek be egy előadásra.
A szobabérlés megosztott lakásban egyre több egyetemista számára jelent megoldást, ha a költségeket kordában szeretné tartani. Ilyenkor egy saját szobát béreltek, miközben a közös helyiségeken – mint a konyha vagy a fürdő – több lakó osztozik. Az árak általában 60–120 ezer forint között mozognak, a rezsi pedig további 20–40 ezer forintot jelent havonta. Bár ez így is nagy kiadás, mégis jóval elérhetőbb, mint egy egész lakás bérlése, ugyanakkor együtt jár azzal, hogy alkalmazkodni kell másokhoz – főleg, ha idegenekkel éltek együtt. Éppen ezért sokan inkább olyan szaktársakkal vagy ismerősökkel állnak össze, akikkel már van valamilyen közös kapcsolat.
A felvételi után minden évben tapasztalható egy rövid időszak, amikor hirtelen megnő a kereslet a kedvező árú albérletek iránt – és a jó ajánlatok gyakran órák alatt eltűnnek. Érdemes tehát már most elkezdeni nézelődni, utánajárni a bérleti feltételeknek, előre egyeztetni a lehetséges lakótársakkal, és tájékozódni a célkerület albérletárairól. Minél tovább vártok, annál kevesebb – és drágább – lehetőség marad.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
A miniszter bejelentette: megnyíltak a pályázatok a felsőoktatási intézményeket fenntartó alapítványok kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagságaira.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
A szociális és családügyi miniszter ezt Facebook-posztjában erősítette meg.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.