Nagyon mélyen a zsebébe kell nyúlnia annak, aki Budapesten keres albérletet

Ha egy pályakezdő egyedül akarna kivenni lakást Budapesten, akkor a fizetése nagy részét elviszi a lakhatás.

Budapesten már harmadik hónapja legalább 250 ezer forintot kérnek el egy albérletért– derült ki a Rentingo friss albérletpiaci elemzéséből.

Áprilisban már az albérletkeresők fizetési hajlandósága is emelkedett, és átlagosan már 219 ezer forintot ajánlanának egy lakásért. Ez 3,5 százalékos növekedést jelent a januári mélyponthoz képest.

A legkeresettebb városrészek közé tartozik Újbuda, Újlipótváros és Ferencváros. Ezek a környékek különösen népszerűek a fiatal bérlők körében, akik újszerű, világos lakásokat keresnek.

A lakások felszereltsége is kulcsfontosságú a gyors kiadhatóság szempontjából. A bérlők 38 százaléka számára fontos, hogy a lakásnak legyen erkélye, 32 százalékuk liftes házba költözne, és a nyár közeledtével egyre többen – jelenleg 30 százalék – tekintik alapkövetelménynek a légkondicionálót.

Érdemes megjegyezni, hogy a Diplomás Pályakövetési Rendszer adatai szerint egy gazdasági alapszakos diplomával a pályakezdők bruttó 523 ezer forintra számíthatnak. Még ha a 25 év alattiak adókedvezményére is jogosultak, akkor is ha kivesznek egyedül egy átlagos lakást Budapesten 250 ezer forintért, kifizetik utána a rezsit, akkor a fizetésük több felét viszi el a lakhatás.

 

 

Hozzászólások

„Negyedik osztály után sok gyerek elveszíti a kapcsolatát az iskolával” – a felső tagozat lehet a rendszer egyik legnagyobb töréspontja

A magyar oktatás problémáiról szóló vitákban rendszerint a tanárhiány, a bérek vagy a központosítás kerül elő. Pedig lehet, hogy a rendszer egyik legnagyobb töréspontja jóval korábban jelentkezik. Kampós András, az Eötvös József Gimnázium igazgatója szerint sok gyerek már a felső tagozat első éveiben elveszíti a fonalat, és ezt a lemaradást később egyre nehezebb behozni.

Nem tudnak biztos jövedelem nélkül, csak pályázatokból megélni: szakszervezetet alapítanak az irodalmi dolgozók

Új érdekvédelmi szervezet létrehozását jelentették be a magyar irodalmi élet szereplői. Az Irodalmi Szakszervezet célja, hogy az írók, szerkesztők, műfordítók és irodalmárok számára szervezett érdekképviseletet biztosítson egy olyan időszakban, amikor a szakma képviselői szerint egyre nagyobb a létbizonytalanság, miközben munkájuk a magyar kultúra egyik alapját jelenti.