Ezeken a területeken éri meg leginkább mesterdiplomát szerezni

Akár több százezer forinttal is többet kereshet havonta, aki mesterdiplomát szerez — különösen az orvosi, egészségtudományi és informatikai területeken.

A továbbtanulás sokszor komoly döntés kérdése, hiszen időt, energiát és pénzt igényel, de a legfrissebb adatok alapján bizonyos területeken kifejezetten megéri mesterszakot végezni. A Diplomás Pályakövetési Rendszer (DPR) friss statisztikái megmutatták, hogy mely képzési területeken van a legnagyobb különbség az alap- és mesterdiplomások átlagos havi fizetése között.

Ezekkel a képzési területekkel tudtak a legkevésbé elhelyezkedni a diplomás pályakezdők

Hol a legnagyobb a bérkülönbség?

A DPR adatai alapján a következő területeken a legjelentősebb a különbség (az értékek az átlagos bruttó havi jövedelmet jelentik):

Orvos- és egészségtudomány

  • Alapképzés: 480 208 Ft
  • Mesterképzés: 893 942 Ft
  • Különbség: 413 ezer Ft

Ebben a kategóriában a mesterdiplomások majdnem kétszer annyit keresnek, mint alapdiplomás társaik, így ez a képzési terület vezeti a listát.

Informatika

  • Alapképzés: 692 316 Ft
  • Mesterképzés: 958 970 Ft
  • Különbség: 266 ezer Ft

Az IT-szektorban már alapdiplomával is kiemelkedő a fizetés, de a mesterdiplomával rendelkezők még jelentősebb összegekre számíthatnak havonta.

Államtudomány

  • Alapképzés: 638 537 Ft
  • Mesterképzés: 831 276 Ft
  • Különbség: 192 ezer Ft

Az államtudományi képzések esetében is érezhetően megugrik a fizetés a mesterdiploma megszerzésével.

Gazdaságtudományok

  • Alapképzés: 523 198 Ft
  • Mesterképzés: 697 635 Ft
  • Különbség: 174 ezer Ft

A gazdasági területen dolgozók szintén jól járnak a továbbtanulással, hiszen jelentős havi bérnövekedés érhető el.

Természettudomány

  • Alapképzés: 440 462 Ft
  • Mesterképzés: 589 362 Ft
  • Különbség: 148 ezer Ft

A természettudományi pályákon is érezhető a mesterdiploma hatása a fizetésre, bár itt kisebb a különbség, mint a listavezető szakokon.

A fenti adatok azt mutatják, hogy a mesterdiploma megszerzése bizonyos területeken jelentősen megnöveli a havi jövedelmet, így aki hosszú távon anyagi előnyöket keres, jól járhat a továbbtanulással. Természetesen nem minden területre igaz ugyanez, ezért érdemes alaposan megfontolni a döntést és tájékozódni a saját szakterület várható béradatairól is.

 

Hozzászólások

„A gólyatábor nem egy teljesítményteszt” – miért megyünk bele olyan dolgokba is, amelyeket valójában nem akarunk?

A gólyatábor egyszerre lehet az egyetemi évek izgalmas kezdete és komoly lelki próbatétel. Hol ér véget a komfortzónából való kilépés, és hol kezdődik a személyes határok átlépése? Miért megy bele valaki egy megalázó feladatba csak azért, mert mindenki más is megcsinálja, és miért élnek tovább évről évre a durva beavatási rítusok? A témáról Karkecz Virág pszichológussal beszélgettünk.

Túlzsúfolt óvodai csoportok, vitatott iskolaérettségi szabályok és növekvő adminisztráció: közös szakmai tervezettel állt elő a PSZ és a PDSZ

A két pedagógus-szakszervezet szerint sürgős, rendszerszintű változtatásokra van szükség az óvodai nevelésben, ezért közös szakmai tervezetben foglalták össze, hogyan változtatnának többek között a szakember-ellátottságon, a dolgozók bérezésén és munkakörülményein, az SNI-s és BTMN-es gyerekek ellátásán, valamint az óvodák finanszírozásán.