Közel 80 ezer forinttal emelkedett a diplomás pályakezdők nettó bérigénye

Minimum nettó 383 ezer forintos fizetést szeretnének.

  • Székács Linda

Egy év alatt nettó 308 000 forintról 383 000 forintra emelkedett a diplomás pályakezdők nettó bérigénye - írja a Profession.hu a lapunknak küldött friss elemzésében.

Az állásportál elemzése szerint a legnagyobb kezdő fizetési igényei

  • a Budapesti Gazdasági Egyetemen (nettó 420 900 ft),
  • a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen (havi nettó 406 700 ft)
  • és a Budapesti Corvinus Egyetemen (396 500 ft)

végzetteknek vannak.

Hozzáteszik ugyanakkor, hogy a munkaerőpiacon eltöltött évek számával a bérigények is növekszenek. Az élen ebben az esetben is a fővárosi intézmények állnak.

A 10+ éves szakmai tapasztalattal rendelkező diplomás munkakeresők között a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen végzettek igénye havi nettó 698 200 ft, a Budapesti Corvinus Egyetemen végzetteké 680 700 ft, a harmadik helyre pedig nettó 674 600 forintos bérigénnyel az Óbudai Egyetem került.

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.