Elérheti az egymillió forintos bruttó átlagjövedelmet: ezért érdemes mesterdiplomát szerezni gazdasági szakon

Átlagosan 25 százalékkal többet kereshettek gazdasági végzettséggel, ha alapképzés után mesterdiplomát is szereztek.

A Diplomás Pályakövetési Rendszer 2024-es, legfrissebb – 2021/2022-ben végzetteket is vizsgáló – adataiból kiderült, hogy a gazdaságtudományi mesterképzések közül a stratégiai nemzetközi menedzsment diplomával lehet a legtöbbet keresni.

A statisztikák szerint azok a pályakezdők, akik gazdasági szakon szereztek mesterdiplomát, azoknak a bruttó átlagjövedelme 697 635 forint. Ez az összeg közel 25 százalékkal magasabb, mint az alapképzés után megkereshető átlagos havi jövedelem, ami 523 198 forint.

Az öt legjobban kereső gazdasági mesterdiplomák bruttó átlagjövedelme:

  1. Stratégiai nemzetközi menedzsment: 1 017 274 forint
  2. Biztosítási és pénzügyi matematika: 956 002 forint
  3. Közgazdasági elemző: 822 448 forint
  4. Pénzügy: 804 233 forint
  5. Számvitel: 776 646 forint

Látható, hogy a top öt legjobban fizető gazdasági mesterképzés közül a „legalacsonyabb” fizetést adó szak bruttó havi bére is 700 ezer forint fölött alakul. A legjobban fizető munka pedig eléri a bruttó egymillió forintot. Ehhez hasonló fizetésre például a frissen végzett orvosok számíthatnak, miután elvégezték osztatlan képzést.

A három legnépszerűbb gazdasági alapszak fizetéseiről ebben a cikkünkben olvashattok:

 

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Felsőoktatás
Palotás Zsuzsanna

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.

Közoktatás
Pukli István