Elérheti az egymillió forintos bruttó átlagjövedelmet: ezért érdemes mesterdiplomát szerezni gazdasági szakon

Átlagosan 25 százalékkal többet kereshettek gazdasági végzettséggel, ha alapképzés után mesterdiplomát is szereztek.

A Diplomás Pályakövetési Rendszer 2024-es, legfrissebb – 2021/2022-ben végzetteket is vizsgáló – adataiból kiderült, hogy a gazdaságtudományi mesterképzések közül a stratégiai nemzetközi menedzsment diplomával lehet a legtöbbet keresni.

A statisztikák szerint azok a pályakezdők, akik gazdasági szakon szereztek mesterdiplomát, azoknak a bruttó átlagjövedelme 697 635 forint. Ez az összeg közel 25 százalékkal magasabb, mint az alapképzés után megkereshető átlagos havi jövedelem, ami 523 198 forint.

Az öt legjobban kereső gazdasági mesterdiplomák bruttó átlagjövedelme:

  1. Stratégiai nemzetközi menedzsment: 1 017 274 forint
  2. Biztosítási és pénzügyi matematika: 956 002 forint
  3. Közgazdasági elemző: 822 448 forint
  4. Pénzügy: 804 233 forint
  5. Számvitel: 776 646 forint

Látható, hogy a top öt legjobban fizető gazdasági mesterképzés közül a „legalacsonyabb” fizetést adó szak bruttó havi bére is 700 ezer forint fölött alakul. A legjobban fizető munka pedig eléri a bruttó egymillió forintot. Ehhez hasonló fizetésre például a frissen végzett orvosok számíthatnak, miután elvégezték osztatlan képzést.

A három legnépszerűbb gazdasági alapszak fizetéseiről ebben a cikkünkben olvashattok:

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.