Természettudományi képzések: alapszakos matematika diplomával lehet a legtöbbet keresni pályakezdőként

Földrajz és biológia diplomával rendelkezők kezdő havi fizetése nem éri el a bruttó 400 ezer forintot.

A Diplomás Pályakövetési Rendszer 2024-es, legfrissebb adatai szerint – amely a 2021/2022-ben végzett hallgatók kereseti mutatóit is vizsgálja – a természettudományi képzések közül a matematika diplomával rendelkezők keresik a legtöbbet.

Az adatok alapján az alapszakos természettudományi diplomával rendelkező pályakezdők bruttó havi átlagjövedelme 440 462 forint. A különböző természettudományi szakok szerinti bontásban eltérések figyelhetők meg.

Bruttó havi átlagjövedelem szakonként:

  • Matematika: 614 362 forint
  • Fizika: 537 390 forint
  • Kémia: 451 184 forint
  • Földtudományi: 402 802 forint
  • Biológia: 398 453 forint
  • Földrajz: 362 232 forint
Az adatokból az is kiderült, hogy átlagosan 1,86 hónapba telik a friss diplomásoknak elhelyezkedniük a munkaerőpiacon. A természettudományi képzést végeztek több mint 85 százaléka a versenyszférában, 7 százalékuk nonprofit helyeken, 6 százalékuk pedig a közszférában dolgozik.
A mesterképzés elvégzése után azonban már magasabb fizetésekre lehet számítani, ugyanis a képzési terület bruttó átlagjövedelem abban az esetben már 589 3652 forint.
Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.