Egyes mesterszakokon a bruttó havi átlagfizetés a 800 ezer forintot is meghaladhatja. Mutatjuk a tíz legnépszerűbb szak átlagjövedelmeit.
Az idei felsőoktatási felvételin 129 730 jelentkező közül több mint 13 ezren valamilyen mesterképzésen szeretnének továbbtanulni.
A Diplomás Pályakövetési Rendszer (DPR) legfrissebb, 2021/22-es tanévben végzett egyetemistákról szóló adatai alapján megnéztük, hogy a tíz legnépszerűbb mesterszakos végzettséggel mennyit lehetett 2023 decemberében keresni.
A lista összeállításánál mind a nappali és levelező, valamint az államilag támogatott és az önköltséges képzésre elsőhelyen jelentkezők számát is figyelembe vettük.
Nem meglepő, hogy a lista legelején a pszichológia áll, hiszen ezt évek óta nem sikerült letaszítani a trónról. Ezen kívül az is látható, hogy csakúgy, mint az alapszakok esetében, mesterképzésen is a gazdasági szakok érdeklik a legtöbb jelentkezőt, de egy informatikai és egy társadalomtudományi képzés is felkerült a listára.
15-30 millió forintba is kerülhet a diploma - ezek a legdrágább egyetemi képzések 2025-ben
A legnépszerűbb mesterképzéseken végzettek bruttó havi átlagkeresete a következőképpen alakult 2023-ban:
A lista alapján a programtervező informatikusok vihetik haza a legnagyobb fizetést a diploma megszerzését követően, a legkevesebbet pedig a pszichológusok – ami azért is érdekes, mert összesen 1426 fő választotta ezt a szakot.
Félévente több százezer forintba kerülnek a felvételi legnépszerűbb alapképzései
Mennyi idő alatt lehet elhelyezkedni a diplomákkal?
A három legtöbb jelentkezőt vonzó képzés közül az első munkavégzésig a legtöbbet a pszichológián végzetteknek kell várnia, náluk ugyanis az átlagos munkakereséssel töltött idő 1,2 hónap. A vezetés és szervezés (0,84 hónap) és a marketing (0,93) területen azonban ez az idő már kevesebb mint egy hónap.
A legjobban kereső mesterdiplomákkal is kevesebb mint egy hónap alatt munkát lehet találni:
Tanári mesterképzések
Mivel a tanár mesterképzések között van kettő, három és négy féléves szak is, ezért érdemes ezt külön megnézni. Az Oktatási Hivatal adatai szerint idén 3226-an jelentkeztek tanári mesterképzésre, ebből első helyen 1253 fő jelölte meg valamelyik 2025 szeptemberében induló szakot.
Durván visszaesett a rövidített tanári mesterképzésekre jelentkezők száma
A közzétett adatok alapján a négy féléves tanári mesterképzésre 665, a három féléves tanári mesterképzésre 660, a két féléves tanári mesterképzésre pedig 1901-en jelentkeztek.
A DPR azonban ezeket mind egybeveszi és az alapján készíti el a statisztikákat. Az adatok szerint így ezekkel a pedagógusképzésekkel 438 342 forint a bruttó havi átlagjövedelem és átlagosan 1,21 hónap telik el az első munkavégzésig.
Fontos megjegyezni, hogy a felmérés készítésekor a pedagógusbéreket még nem emelte meg a kormány. így azóta a keresetek jelentősen változhattak.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
