Durván visszaesett a rövidített tanári mesterképzésekre jelentkezők száma

A 3 féléves képzésekre feleannyian jelentkeztek, mint a 2024-es felvételin.

Az Oktatási Hivatal korábban arról számolt be, hogy az előző évi felsőoktatási felvételin kiemelkedően nagy volt az érdeklődés a rövid ciklusú tanári mesterképzések, melyekre összesen 4977-en jelentkeztek. Ebből:

  • négy féléves tanári mesterképzésre 748,
  • három féléves tanári mesterképzésre 1814,
  • két féléves tanári mesterképzésre pedig 2415-en jelentkeztek.

Idén ez a szám azonban jócskán visszaesett; az OH adatai szerint 3226-an jelentkezett tanári mesterképzésre, tehát több mint 1000 fővel kevesebben, mint tavaly.

Első helyen 1253 fő jelölte meg valamelyik 2025 szeptemberében induló tanári mesterképzést.

A közzétett adatok alapján a négy féléves tanári mesterképzésre 665, a három féléves tanári mesterképzésre 660, a két féléves tanári mesterképzésre pedig 1901-en jelentkeztek. Ebből azt látni, hogy például a 3 féléves képzéseknél kevesebb mint a felére esett vissza a jelentkezés.

100 pontból 93 - magas ponthatárokra számíthatnak a mesterképzésre felvételizők is az idei felvételiben

Legnépszerűbb szakok

A két féléves képzések esetében a lista élén az angol nyelv és kultúra, egészségügyi és a természettudomány-környezettan szakok állnak. A három féléves képzéseknél szintén az angol nyelv és kultúra, az agrármérnök és a földrajztanár áll a top 3 helyen. A négy féléves képzéseknél a magyar nyelv és irodalom, az angol nyelv és kultúra, valamint a történelemtanár szak van legelől a sorban.

Kőkemény ponthatárokat kell megugraniuk azoknak, akik a felvételi legnépszerűbb képzéseire jelentkeztek

Érdemes megjegyezni, hogy a legtöbb jelentkezővel rendelkező szakokon is maximum 18-16 fő található és nagyon sok szakot csak 1-1 felvételiző jelölt meg.

A 2025-ös felsőoktatási felvételin pedig 821 olyan nappali tagozatos állami ösztöndíjas alapszak van, amiket senki sem jelölt meg:

 

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.