100 pontból 93 - magas ponthatárokra számíthatnak a mesterképzésre felvételizők is az idei felvételiben

Alaposan fel kell készülniük a felvételire azoknak, akik például pszichológia, pénzügy vagy kommunikáció- és médiatudomány mesterképzésre készülnek.

  • Székács Linda

Kőkemény ponthatárokat kell megugraniuk azoknak, akik a felvételi legnépszerűbb alap- és osztatlan képzéseire jelentkeztek a 2025-ös felsőoktatási felvételiben, de a mesterképzésekre készülőknek sem lesz egyszerűbb dolguk. Az idei öt legnépszerűbb, legtöbb jelentkezőt vonzó képzés között van olyan egyetem, ahol a mesterszakos felvételin elérhető maximális 100 pontból tavaly akár 90-93 pontot kell elérniük a felvételizőknek, de a 70-80 közötti ponthatárokat sem a legegyszerűbb megugrani.

Mutatjuk, hogy 2024-ben milyen ponthatárokat kellett elérni ahhoz, hogy a jelentkezők állami ösztöndíjas helyet szerezzenek az idén legnépszerűbb mesterképzéseken:

pszichológia (elsőhelyes jelentkezők száma: 891, összes jelentkező: 2582)

  • ELTE: 72
  • SZTE: 88
  • PPKE: 65

vezetés és szervezés (elsőhelyes jelentkezők száma: 460, összes jelentkező: 1235)

  • BCE: 75
  • DE: 74
  • BME: 79

programtervező informatikus (elsőhelyes jelentkezők száma: 361, összes jelentkező: 687)

  • ELTE: 80
  • SZTE: 56

pénzügy (elsőhelyes jelentkezők száma: 336, összes jelentkező: 768)

  • PTE: 90
  • SZTE: 93
  • ELTE: 47

kommunikáció- és médiatudomány (elsőhelyes jelentkezők száma: 331, összes jelentkező: 885)

  • ELTE: 71
  • SZTE: 88
  • DE: 67

Miből áll a mesterszakos felvételi?

Míg az alap- és osztatlan jelentkezők pontjait 500 pontos rendszerben a(z)

  • tanulmányi eredmények,
  • érettségi eredmények,
  • intézményi többletpontok

szerint számolják, a mesterszakos felvételin elérhető maximális 100 pont teljesen máshogy tevődik össze.

Nehéz átlátni, de nem lehetetlen - itt vannak a 2025-ös felvételi pontszámítási szabályai

A mesterszakos pontszámítási szabályokat – például hogy figyelembe veszik-e a záróvizsga minősítését, az írásbeli vagy a szóbeli felvételi eredményét – az egyetemek külön-külön határozzák meg. Van olyan intézmény például, ahol a felvételizőknek motivációs levelet és önéletrajzot kell írniuk, máshol felvételi vizsgát is szerveznek és szóbeli felvételiket is tartanak, illetve olyan igazolásokat, okleveleket is kérhetnek, mint

  • az alapszakos diploma minősítése,
  • az alaszakos oklevél átlaga (egy vagy két tizedesjegy pontossággal),
  • záróvizsga eredménye,
  • felsőoktatásban megszerzett féléves (tanulmányi) eredmények átlaga,
  • írásbeli felvételi vizsgának minősülő felvételi portfólió (tudományos munkák, szakmai önéletrajz stb.),
  • oklevél minősítésének szorzata (szorzószámmal),
  • tantárgyi teljesítmény és oklevél minősítése,
  • gyakorlati vizsga,
  • szakmai alkalmassági vizsga,
  • megszerzett szakmai gyakorlat.

A mesterszakon is elérhetőek ugyanakkor intézményi többletpontok, többek között például nyelvvizsga bizonyítványért cserébe.

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.