100 pontból 93 - magas ponthatárokra számíthatnak a mesterképzésre felvételizők is az idei felvételiben

Alaposan fel kell készülniük a felvételire azoknak, akik például pszichológia, pénzügy vagy kommunikáció- és médiatudomány mesterképzésre készülnek.

  • Székács Linda

Kőkemény ponthatárokat kell megugraniuk azoknak, akik a felvételi legnépszerűbb alap- és osztatlan képzéseire jelentkeztek a 2025-ös felsőoktatási felvételiben, de a mesterképzésekre készülőknek sem lesz egyszerűbb dolguk. Az idei öt legnépszerűbb, legtöbb jelentkezőt vonzó képzés között van olyan egyetem, ahol a mesterszakos felvételin elérhető maximális 100 pontból tavaly akár 90-93 pontot kell elérniük a felvételizőknek, de a 70-80 közötti ponthatárokat sem a legegyszerűbb megugrani.

Mutatjuk, hogy 2024-ben milyen ponthatárokat kellett elérni ahhoz, hogy a jelentkezők állami ösztöndíjas helyet szerezzenek az idén legnépszerűbb mesterképzéseken:

pszichológia (elsőhelyes jelentkezők száma: 891, összes jelentkező: 2582)

  • ELTE: 72
  • SZTE: 88
  • PPKE: 65

vezetés és szervezés (elsőhelyes jelentkezők száma: 460, összes jelentkező: 1235)

  • BCE: 75
  • DE: 74
  • BME: 79

programtervező informatikus (elsőhelyes jelentkezők száma: 361, összes jelentkező: 687)

  • ELTE: 80
  • SZTE: 56

pénzügy (elsőhelyes jelentkezők száma: 336, összes jelentkező: 768)

  • PTE: 90
  • SZTE: 93
  • ELTE: 47

kommunikáció- és médiatudomány (elsőhelyes jelentkezők száma: 331, összes jelentkező: 885)

  • ELTE: 71
  • SZTE: 88
  • DE: 67

Miből áll a mesterszakos felvételi?

Míg az alap- és osztatlan jelentkezők pontjait 500 pontos rendszerben a(z)

  • tanulmányi eredmények,
  • érettségi eredmények,
  • intézményi többletpontok

szerint számolják, a mesterszakos felvételin elérhető maximális 100 pont teljesen máshogy tevődik össze.

Nehéz átlátni, de nem lehetetlen - itt vannak a 2025-ös felvételi pontszámítási szabályai

A mesterszakos pontszámítási szabályokat – például hogy figyelembe veszik-e a záróvizsga minősítését, az írásbeli vagy a szóbeli felvételi eredményét – az egyetemek külön-külön határozzák meg. Van olyan intézmény például, ahol a felvételizőknek motivációs levelet és önéletrajzot kell írniuk, máshol felvételi vizsgát is szerveznek és szóbeli felvételiket is tartanak, illetve olyan igazolásokat, okleveleket is kérhetnek, mint

  • az alapszakos diploma minősítése,
  • az alaszakos oklevél átlaga (egy vagy két tizedesjegy pontossággal),
  • záróvizsga eredménye,
  • felsőoktatásban megszerzett féléves (tanulmányi) eredmények átlaga,
  • írásbeli felvételi vizsgának minősülő felvételi portfólió (tudományos munkák, szakmai önéletrajz stb.),
  • oklevél minősítésének szorzata (szorzószámmal),
  • tantárgyi teljesítmény és oklevél minősítése,
  • gyakorlati vizsga,
  • szakmai alkalmassági vizsga,
  • megszerzett szakmai gyakorlat.

A mesterszakon is elérhetőek ugyanakkor intézményi többletpontok, többek között például nyelvvizsga bizonyítványért cserébe.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.