Míg három évvel ezelőtt még csak két-három francia hallgatója volt a kolozsvári Orvos és Gyógyszerészeti Egyetemnek, idén 262-re nőtt a számuk. Az erdélyi intézmény szívesen fogadja őket és külön francia nyelvű képzést is indított számukra - írta hétvégi számában a Le Figaro című párizsi napilap.
Lényegében már a középiskola megválasztásával eldől, hogy a diákból diplomás lehet-e, vagyis a szülők társadalmi pozíciójától legalább annyira függ a gyerek jövendő státusa, mint a képességeitől – állapítható meg abból a felmérésből, amelyet szociológushallgatók készítettek érettségi előtt álló budapesti diákok körében.
Mi az a regisztrációs levél? Mikor lesznek a szóbeli érettségik? Mi a végső határideje a dokumentumpótlásoknak? Meddig lehet módosítani a jelentkezési sorrenden? Itt összegyűjtöttük a legfontosabb határidőket amikre érdemes figyelni a 2010-es felvételi eljárás során.
Negyvenöt perc és ötven pont. Ezek a számokban kifejezhető paraméterei az új egységes középiskolai matek felvételinek. A változás első pozitív hozadéka, hogy kevesebb lett a feladat: szemben a régi rendszer másfél órás – kiskamaszok számára maratoni – írásbelijeivel, most jóval rövidebb időt vesz igénybe a tesztlapok megoldása, ami az ígéretek szerint kompetenciát, készséget mér és nem bemagolt tudást.
Ezen a héten kezdődik és majd csak áprilisban zárul le a hosszadalmas középiskolai felvételi procedúra az általános iskolások számára. Tavaly az Oktatási és Kulturális Minisztérium által rendeletben kizárólagossá tett egységes írásbeli rendszer elvileg a könnyebb átláthatóságot és eligazodást szolgálná, és a felvételiző diákok válláról venné le a terhet. 2009-ben a nyolcadikos diákok körülbelül hatvan százaléka írta meg a központi írásbelit. Fontos tudnivalók a középfokú felvételiről.
Idén először a szokásos felvételi nyílt napot kétnapos programsorozat váltotta fel a Debreceni Egyetemen (DE); a csütörtökön indult rendezvényen az intézmény átfogó képet igyekszik nyújtani a tanulási és kutatási lehetőségekről.
A nemzetiségi tannyelvű oktatásra nézve hátrányos ukrajnai érettségi vizsgarendszer következtében a kárpátaljai magyar iskolákban idén érettségizettek kevesebb mint egyharmada felelt meg a továbbtanuláshoz szükséges követelményeknek – írta online kiadásában a Kárpátalja című beregszászi hetilap
Teljesíthetetlen feladatok, sorozatos szabályszegések és hamisítások, elérhetetlen moszkvai elitképzések - ezek jellemzik az Oroszországban január 1-jén bevezetett új központi érettségi vizsgarendszert. 900 ezren érettségiztek idén, közülük több, mint 30 ezer diák nem szerezte meg az érettségi bizonyítványát, mert nem teljesítette a két kötelező tárgyból - orosz nyelv és irodalomból, valamint matematikából - a minimumként meghatározott pontszámot.
Rendkívül kevesen jelentkeztek mesterképzésekre, de még 50 százalékukat sem vették föl, mert nem volt diplomájuk. Fizikatanári mesterszakra összesen 42 hallgató került be, miközben két éve 60-an kaptak fizika szakos egyetemi szintű tanári diplomát - olvasható a Népszabadság keddi számában.
Este nyolctól nyilvánosak az idei felvételi ponthatárok, ha nem jutottál ki a Millenárisra, nálunk élőben követheted a legfrisebb információkat és tudnivalókat na és persze megtudhatod a legfontosabbat: hogy hova vettek fel.
Évek óta vezeti a ranglistát a Budapesti Corvinus Egyetem. Dr. Kerekes Sándort, az intézmény tudományos és oktatási rektorhelyettesét kérdeztük az idei esélyekről.
Egy hét múlva ilyenkor már nyilvánosak lesznek a felvételi pontszámok és lezárul az idei érettségi-felvételi időszak első felvonása (a másodikra még a pótfelvételik formájában várni kell). Addig is érdemes megnézni, hogy tavaly hogy alakultak a ponthatárok, hová kellett a legtöbb és hová a legkevesebb pont a bekerüléshez.
Tavaly óta tarol a turizmus és vendéglátás, a korábban biztos befutónak számító gazdálkodási és menedzsment szak ennek következtében idén is be kell hogy érje a második hellyel. A húsz legnépszerűbb szak listáján nagy nyerteseket és kevésbé nagy veszteseket is találunk, de a mindent eldöntő ponthatárokra még várni kell jövő hét csütörtökig.
A 2009. szeptemberben induló képzésekre felsőoktatási jelentkezést benyújtott jelentkezőknek július 9-ig van lehetőségük pótolni a még hiányzó dokumentumaikat, valamint változtatni a jelentkezéskor eredetileg megadott jelentkezési sorrendjükön.
Tavaly lépett életbe az új felvételi pontszámítási rendszer, melynek lényege, hogy a „mindent eldöntő” pontokat kétféleképpen lehet kiszámolni és végül azt veszik figyelembe, amelyik a neked kedvezőbb. Lássuk, hogyan is állnak ezek össze.
Több mint ötven évvel ezelőtt érettségiztek, s csak most tanulnának tovább: hetvenéves az idei három legidősebb felvételiző. További érdekesség, hogy volt olyan diák, aki 43 helyet jelölt meg a felsőoktatási jelentkezéskor - derül ki az Országos Felsőoktatási Információs Központ legújabb összegzéséből.
Érdemes minél előbb beküldeni azokat a dokumentumokat, amelyek a felvételi jelentkezéshez szükségesek, és amelyek még nem álltak a felvételiző rendelkezésére a jelentkezés benyújtásának határideje előtt. Ezen dokumentumok benyújtásának végső határideje július 9-e, ám az adatok gyorsabb feldolgozása érdekében érdemes a kézhezvétel után a lehető leghamarabb beküldeni azokat - hívja fel a figyelmet a felvi.hu.
Még kb. másfél hónap és lezárul a 2009-es felvételi eljárás. A ponthatárok kihirdetése előreláthatólag 2009. július 23-án lesz, addig azonban van még néhány tennivaló, amire érdemes figyelni. A legfontosabb dátum július 9. Eddig kell beérkezniük a még hiányzó dokumentummásolatoknak, illetve ez az utolsó határidő, amíg még módosítható a jelentkezési sorrend.
Alig néhányan kezdenek el azonnal dolgozni az érettségi megszerzését követően azon fiatalok közül, akik egyik egyetemre vagy főiskolára sem jelentkeztek, derül ki az Educatio Kht. - OFIK Felsőoktatási Műhelyének 2000 óta rendszeresen végzett továbbtanulási tendenciákat felmérő elemzéséből. A jelentkezési statisztikák elkészítése, vagy a továbbtanulási motivációk és az elhelyezkedési tervek felmérése mellett, idén nagy hangsúlyt fektettek a kutatók annak a vizsgálatára, hogy mit csinálnak azok az érettségizettek, akik nem jelentkeztek a felsőoktatásba.
A továbbtanulók 95%-a már az „első körben” felvételt nyert valamely középfokú intézmény általa választott osztályába.
