Van drágább, mint Budapest - mennyibe kerülnek a vidéki diákbérletek?

Mennyibe kerül a vidéki egyetemvárosokban a tömegközlekedés 2019-ben? Megnéztük, mennyit kell fizetni a havi és negyedéves bérletekért Győrben, Szegeden, Pécsen vagy Veszprémben.

  • Eduline

   Arról már írtunk, hogy mennyibe kerülnek a fővárosi diákbérletek, de vajon mennyibe kerülnek ezek a bérletek a vidéki városokban? Még mindig nem Budapesten a legdrágább a havi diákbérlet. Szegeden 4 000 forintot kell fizetnie a hallgatóknak egy hónapra, a pécsi diákoknak pedig több mint 11 ezer forintot kell kifizetniük egy negyedéves bérletért. Itt a teljes lista, ennyit kell fizetni a vidéki egyetemvárosok tömegközlekedéséért:

VárosHaviNegyedévesKözlekedési eszköz
Győr2 200 Ft6 500 FtAutóbusz

Debrecen 

3 800 Ft

11 400 Ft

Autóbusz, Villamos, Trolibusz

Sopron 630 Ft1 900 FtAutóbusz
Kaposvár3 365 Ft-Autóbusz
Pécs3 900 Ft11 220 FtAutóbusz
Szeged 4 000 Ft-Autóbusz, Villamos, Trolibusz
Gödöllő1 800 Ft-Autóbusz
Veszprém 2 350 Ft6 700 FtAutóbusz
Dunaújváros 2 400 Ft7 000 FtAutóbusz
Székesfehérvár2 970 Ft8 190 FtAutóbusz
Eger 2 200 Ft6 600 FtAutóbusz

További hasznos infókat a felvételiről és a közelgő keresztféléves ponthatárokról itt találhattok.

Ennek örülni fognak az egyetemisták: ennyibe kerülnek 2019-ben a budapesti diákbérletek

Mennyit kell fizetni 2019-ben a budapesti diákbérletért? Mutatjuk.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.