Nyílt pályázatot hirdettek az Oktatási Hivatal elnöki posztjára. A jelentkezőktől legalább ötéves vezetői tapasztalatot és felsőfokú végzettséget várnak el. A hivatalt Brassói Sándor távozása óta ideiglenesen Vanó Renáta vezeti.
Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium október 29-én közzétett álláspályázata szerint új elnököt keresnek az Oktatási Hivatal élére. A pozícióra november 16-ig lehet jelentkezni, a kiválasztott vezető pedig a tervek szerint 2027. január 1-jén állhat munkába.
Ahogyan arról korábban beszámoltunk, az Oktatási Hivatalt október 1-je óta ideiglenesen Vanó Renáta, a hivatal felsőoktatásért felelős elnökhelyettese vezeti. Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter az elnöki poszt betöltetlensége miatt jelölte ki a feladatok ellátására. A miniszteri utasítás szerint megbízatása visszavonásig, de legfeljebb az új elnök kinevezéséig szól.
A korábbi elnök, Brassói Sándor szeptember 1-jén jelentette be lemondását, és október 1-jei hatállyal távozott a hivatal éléről. Brassói 2020 óta vezette az intézményt. Lemondását azzal indokolta, hogy több mint negyven év közszolgálat után elfáradt, és hangsúlyozta, hogy döntése mögött nem politikai vagy személyes konfliktusok állnak.
A most közzétett pályázat szerint az új elnök a hivatal egyszemélyi felelős vezetője lesz, aki a szervezet stratégiai és napi működésének irányításáért felel. Feladatai közé tartozik többek között
A kiválasztás több körben zajlik majd, személyes interjúkkal és kompetenciaértékeléssel. A pályázatok elbírálásának határideje december 16., az új elnököt pedig határozatlan idejű, teljes munkaidős kormányzati szolgálati jogviszonyban foglalkoztatnák.
Az intézményfejlesztési elnökhelyettes többek között az Oktatási Hivatal digitális megújulásáért, az adatvezérelt működés fejlesztéséért és a mesterséges intelligencián alapuló megoldások koordinálásáért felel majd. Az új vezető a köznevelési és felsőoktatási elemzésekre is hatással lehet: hatásvizsgálatokat és adatfeldolgozásokat kezdeményezhet.
A hallgatói normatíva megduplázását, a kollégiumi férőhelyek bővítését és az egyetemi közösségi élet újragondolását is célul tűzte ki a HÖOK januárban hivatalba lépő elnöke, Németh Kevin, akivel a felsőoktatást érintő legfőbb problémákról beszélgettünk.
A miniszter szerint a cél egy modernebb, a diákok igényeihez jobban igazodó iskolai környezet kialakítása.
Az intézményeket az SNI típusa szerint is csoportosították, megkönnyítve ezzel a családok dolgát.
Újabb három hónappal meghosszabbították a volt kulturális és innovációs miniszter, valamint az egykori felsőoktatási államtitkára letartóztatását. Az ügyben 17,3 milliárd forintos vagyoni hátrány okozásának gyanúja miatt folyik nyomozás.
Korábban csak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium államtitkárainak és néhány helyettes államtitkárának kilétét lehetett tudni, most azonban a minisztérium további vezető munkatársainak névsorát is nyilvánosságra hozták.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) többek között azt kifogásolja, hogy a jelenlegi vezetők olyan információkhoz férhetnek hozzá, amelyek a többi pályázó számára nem feltétlenül elérhetők.
A magyar- és a történelemérettségi átalakítására több konkrét elképzelés is született, amelyek jelentősen befolyásolhatják, mire és hogyan kell majd felkészülniük a diákoknak. Összegyűjtöttük, milyen változtatásokat javasolnak a szakmai szervezetek, és ezek közül melyek könnyíthetnének a jelenlegi vizsgakövetelményeken.
A Tanítanék Mozgalom szerint a gyerekeket nem kellene már ilyen fiatalon versenyeztetni és különböző iskolatípusokba válogatni, ezért egy kevésbé szelektív oktatási rendszerben a jelenlegi középiskolai felvételire sem lenne szükség.
