Felvételi: hány többletpontot érnek a sportversenyeken elért eredmények?

Hány többletpontot kapnak a 2019-es felsőoktatási felvételin azok a diákok, akik előkelő helyezést érnek el valamilyen sportversenyen? Pontosan milyen versenyekért jár a pluszpont? Itt a válasz.

  • Eduline

Mikor jár a többletpont?

A NOB által elismert sportágakban legfeljebb egy, a pontszámítás szempontjából legkedvezőbb eredmény után jár többletpont.

Milyen szakokon jár a többletpont?

Ilyen többletpont agrár, államtudományi, bölcsészettudomány, gazdaságtudományok, informatika, jogi, műszaki, orvos- és egészségtudomány, pedagógusképzés (kivéve egyes osztatlan tanárképzési szakok), sporttudomány (kivéve az edző alapszakot), társadalomtudomány, természettudomány képzési területekhez tartozó felsőoktatási szakképzéseken, alapképzési szakokon és osztatlan mesterképzéseken jár.

Milyen jogcímen jár a többletpont?

  • az adott sportág országos sportági szakszövetsége, a Magyar Paralimpiai Bizottság vagy a Magyar Hallássérültek Sportszövetsége, illetve a Magyar Sakkszövetség által kiadott igazolás alapján a Nemzetközi Olimpiai Bizottság által szervezett olimpiai játékokon, 1984-től kezdődően a Paralimpián vagy Siketlimpián, a Nemzetközi Sakkszövetség (FIDE) által szervezett Sakkolimpián való részvétel esetén 50 többletpont.
  • a Nemzetközi Olimpiai Bizottság vagy a Nemzetközi Paralimpiai Bizottság által elismert sportágban az adott sportág országos sportági szakszövetségének, a Magyar Paralimpiai Bizottságnak, illetve a Magyar Hallássérültek Sportszövetségének igazolása alapján világbajnokságon, Európa-bajnokságon elért legalább 3. helyezésért 30 többletpont, amelyet csak abban az esetben kaphat meg a jelentkező, ha az arra jogosító eredményt legkésőbb a jelentkezés évét megelőző 8 éven belül szerezte.
  • az adott sportág országos sportági szakszövetségének igazolása alapján, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság által elismert sportágban a korosztályos világ- vagy Európa-bajnokságon, az Universiadén, a Nemzetközi Egyetemi Sportszövetség (FISU) által szervezett egyetemi világbajnokságon, az Ifjúsági Olimpián elért legalább 3. helyezésért 20 többletpont, amelyet csak abban az esetben kaphat meg a jelentkező, ha az arra jogosító eredményt legkésőbb a jelentkezés évét megelőző 8 éven belül szerezte.
  • az adott sportág országos sportági szakszövetségének igazolása alapján, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság által elismert sportágban az országos sportági szakszövetség által – a szakszövetségnek a jelentkezési határidő napján hatályos versenyszabályzatában meghatározottak szerinti, a Magyar Olimpiai Bizottság által igazoltan – felnőtt és felnőtt alatti első utánpótlás korosztály részére szervezett országos bajnokságon elért legalább 3. helyezésért 15 többletpont, amelyet csak abban az esetben kaphat meg a jelentkező, ha az arra jogosító eredményt legkésőbb a jelentkezés évét megelőző 8 éven belül szerezte.
  • a Magyar Diáksport Szövetség igazolása alapján, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság által elismert sportágban a Magyar Diáksport Szövetség által, vagy közreműködésével szervezett Diákolimpia országos döntőjében elért legalább 3. helyezésért 10 többletpont adható, amelyet csak abban az esetben kaphat meg a jelentkező, ha az arra jogosító eredményt legkésőbb a jelentkezés évét megelőző 8 éven belül szerezte.

Ez a felvételi egyik legfontosabb döntése: ezért lényeges a jó sorrend

Milyen szerepet játszik a 2019-es felvételin az a szaksorrend, amit meghatároztok a jelentkezéskor? Minden fontos infó a jelentkezési sorrendről.

Hozzászólások

A jóval magasabb ösztöndíjak miatt sem szeretnének a diákok visszatérni a KEKVA előtti rendszerhez a Corvinuson

A diákok szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha már az egyeztetésekbe is aktívan belevonnák őket - ez derült ki azon a fórumon, melyet a Corvinuson tartottak azzal kapcsolatban, hogyan működjön az egyetem a KEKVA-időszak után.

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.