Ez a felvételi egyik legfontosabb döntése: ezért lényeges a jó sorrend

Milyen szerepet játszik a 2019-es felvételin az a szaksorrend, amit meghatároztok a jelentkezéskor? Minden fontos infó a jelentkezési sorrendről.

  • Eduline

Miért fontos a jó sorrend?

A jelentkezőket az általuk meghatározott "lista" alapján sorolják be a szakokra. A sorrend felállításakor érdemes figyelembe venni a választott képzés finanszírozási formáját is. Ilyenkor azt kell mérlegelni, hogy mindenképpen az adott intézmény adott képzésére szeretnétek bekerülni, függetlenül annak finanszírozási formájától, vagy inkább az állami ösztöndíjjal támogatott képzéseket részesítitek előnyben. 

Érdemes nem csak egy szakot megjelölni, hanem az érdeklődésetek alapján többet is (pl. ugyanazt a képzést több intézményben is megpályázni), ezzel nagyobb eséllyel biztosíthatjátok a sikeres felvételt.

Mindegyik általam megjelölt szakra bekerülhetek?

Ha a pontszámotok alapján be is kerülnétek az általatok megjelölt összes képzésre, akkor sem választhattok. Minden felvételiző csak egy szakra kerülhet be, méghozzá a jelentkezési sorrend első helyén álló szakra, amelyen az összpontszáma eléri vagy meghaladja a felvételi ponthatárt. Ha oda bekerültök, a második helyen megjelölt szakot semmiképpen nem kezdhetitek el.

Itt vannak a 2019-es árak: 22 ezer forintot kell fizetni az érettségiért, ha már nem vagytok középiskolások

Mennyit kell fizetni az érettségi vizsgáért, ha már nem vagytok középiskolások?

Mikor érdemes sorrendet módosítani?

Fontos a jó sorrend, hiszen a jelentkezési határidő után új képzés megjelölésére nincs lehetőségetek, viszont a jelentkezés leadása után még lesz lehetőségetek egyszeri sorrendmódosításra (legkésőbb 2019. július 10-ig).

Ha a jelentkezés leadása után már biztosak vagytok abban, hogy nem sikerül bekerülni az első helyen megjelölt szakra (például mert nem mentek el az alkalmassági vizsgára), nincs értelme sorrendet módosítani, hiszen az a képzés gyakorlatilag kiesik a versenyből.

Ugyanígy nincs értelme a sorrendmódosításnak akkor sem, ha meggondoltátok magatokat a jelentkezés benyújtása óta, és már nem szeretnétek valamelyik megjelölt képzésre bejutni, ezért hátrébb helyeznétek. Ilyen esetben előnyösebb a jelentkezési hely visszavonását – kizárását – választani. Hiszen ez nem számít sorrendmódosításnak, arra ettől függetlenül van lehetőségetek. Azonban ha ezt választjátok, fontos, hogy a törölt jelentkezési hely újbóli aktiválására, visszaállítására később nincs lehetőségetek és újat sem jelölhettek meg helyette.

Így tölthetitek ki a 2019-es felvételi online jelentkezési lapját: lépésről lépésre

Idén felvételiztek egyetemre, főiskolára? Mutatjuk, hogyan kell jelentkeznetek az E-felvételi rendszerében - lépésről lépésre.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.