Ez a felvételi egyik legfontosabb döntése: ezért lényeges a jó sorrend

Milyen szerepet játszik a 2019-es felvételin az a szaksorrend, amit meghatároztok a jelentkezéskor? Minden fontos infó a jelentkezési sorrendről.

  • Eduline

Miért fontos a jó sorrend?

A jelentkezőket az általuk meghatározott "lista" alapján sorolják be a szakokra. A sorrend felállításakor érdemes figyelembe venni a választott képzés finanszírozási formáját is. Ilyenkor azt kell mérlegelni, hogy mindenképpen az adott intézmény adott képzésére szeretnétek bekerülni, függetlenül annak finanszírozási formájától, vagy inkább az állami ösztöndíjjal támogatott képzéseket részesítitek előnyben. 

Érdemes nem csak egy szakot megjelölni, hanem az érdeklődésetek alapján többet is (pl. ugyanazt a képzést több intézményben is megpályázni), ezzel nagyobb eséllyel biztosíthatjátok a sikeres felvételt.

Mindegyik általam megjelölt szakra bekerülhetek?

Ha a pontszámotok alapján be is kerülnétek az általatok megjelölt összes képzésre, akkor sem választhattok. Minden felvételiző csak egy szakra kerülhet be, méghozzá a jelentkezési sorrend első helyén álló szakra, amelyen az összpontszáma eléri vagy meghaladja a felvételi ponthatárt. Ha oda bekerültök, a második helyen megjelölt szakot semmiképpen nem kezdhetitek el.

Itt vannak a 2019-es árak: 22 ezer forintot kell fizetni az érettségiért, ha már nem vagytok középiskolások

Mennyit kell fizetni az érettségi vizsgáért, ha már nem vagytok középiskolások?

Mikor érdemes sorrendet módosítani?

Fontos a jó sorrend, hiszen a jelentkezési határidő után új képzés megjelölésére nincs lehetőségetek, viszont a jelentkezés leadása után még lesz lehetőségetek egyszeri sorrendmódosításra (legkésőbb 2019. július 10-ig).

Ha a jelentkezés leadása után már biztosak vagytok abban, hogy nem sikerül bekerülni az első helyen megjelölt szakra (például mert nem mentek el az alkalmassági vizsgára), nincs értelme sorrendet módosítani, hiszen az a képzés gyakorlatilag kiesik a versenyből.

Ugyanígy nincs értelme a sorrendmódosításnak akkor sem, ha meggondoltátok magatokat a jelentkezés benyújtása óta, és már nem szeretnétek valamelyik megjelölt képzésre bejutni, ezért hátrébb helyeznétek. Ilyen esetben előnyösebb a jelentkezési hely visszavonását – kizárását – választani. Hiszen ez nem számít sorrendmódosításnak, arra ettől függetlenül van lehetőségetek. Azonban ha ezt választjátok, fontos, hogy a törölt jelentkezési hely újbóli aktiválására, visszaállítására később nincs lehetőségetek és újat sem jelölhettek meg helyette.

Így tölthetitek ki a 2019-es felvételi online jelentkezési lapját: lépésről lépésre

Idén felvételiztek egyetemre, főiskolára? Mutatjuk, hogyan kell jelentkeznetek az E-felvételi rendszerében - lépésről lépésre.

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.