Felvételi kisokos: minden, amit tudni kell a hitelesítésről

Nem csak a jelentkezés leadása vagy a jelentkezési sorrend felállítása a lényeges, ha erre nem figyeltek, akkor az egész felvételit bukhatjátok.

  • Eduline

Az űrlapok kitöltése, a meglévő dokumentumok feltöltése és a kiegészítő eljárási díj befizetése után következő teendő a jelentkezés hitelesítése, amely nélkül a jelentkezés érvénytelen. 

Hogyan lehet hitelesíteni?

Hitelesíteni kétféleképpen lehet. Ha van ügyfélkapus regisztrációtok, akkor az e-felvételi felületén található "hitelesítés" funkció használatával a két rendszerbe történő párhuzamos bejelentkezés után a hitelesítés automatikusan megtörténik.

A hitelesítésről elektronikus értesítést kaptok - a felvi.hu arra azonban külön felhívja a figyelmet, hogy ha az elektronikus hitelesítés többszöri kísérlet után sem sikeres (például a természetes személyazonosítók karakterszinten nem egyeznek), akkor a hitelesítő adatlapot nyomtassátok ki és aláírva postázzátok.

Ez ugyanis a másik hitelesítési lehetőség. Az e-felvételi felületéről kinyomtathatjátok a hitelesítő adatlapot, alá kell írnotok, és postáznotok kell (Oktatási Hivatal, 1380 Budapest, Pf. 1190 címre).

A felvi.hu tájékoztatása szerint a beérkezett hitelesítő adatlapok feldolgozása néhány napot vesz igénybe. A feldolgozás eredményéről a jelentkezők e-mailben kapnak tájékoztatást, de az e-felvételi

A felvi.hu tájékoztatása szerint a beérkezett hitelesítő adatlapok feldolgozása néhány napot vesz igénybe. A feldolgozás eredményéről a jelentkezők e-mailben kapnak tájékoztatást, de az e-felvételi rendszerében is nyomon követhetik a jelentkezésük státuszát.

Ezeket a fogalmakat minden felvételizőnek érdemes ismernie

Ti is idén fogtok felvételizni egyetemre vagy főiskolára? Érdemes már most utánajárni, mit jelent, ha állami ösztöndíjasként vagy önköltséges hallgatóként fogtok tanulni, és mit jelentenek a különböző betűjelek a szaklistában.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.