Csak feltételesen kaphatnak támogatást a modellváltó egyetemek a Tempus Közalapítványtól, november 23-ig kell döntést hoznia az Európai Bizottságnak - közölte a szervezet pénteken az MTI-vel.
Kiderült, hogy az Európai Bizottság az alapítványi egyetemek helyzetét részben rendezni hivatott összeférhetetlenségi szabályokat csak akkor vizsgálja meg, ha azokat már elfogadta a magyar parlament. Sok még a kérdőjel.
Aminek akár fél éven belül is újabb kötelezettségszegési eljárás lehet a vége.
A Belügyminisztérium javaslatára a tegnapi ülésen a kormány döntött egy módosító javaslatról, amely világosan meghatározza, hogy melyek a státusztörvénybe foglalt, erősen vitatott átirányítás keretei.
Múlt héten éjszakába nyúlóan tárgyaltak a státusztörvényről az országgyűlési képviselők a parlamentben, de nem közeledtek az álláspontok. Hétfőn pedig ismét összeült a tanári szakszervezetek képviselőivel Maruzsa Zoltán, de ez a tárgyalás is eredménytelenül zárult. Viszont az uniós forrásokat is befolyásolható Európai Bizottság által közölt javaslatokat már nyitottabban kezeli a kormány.
Négy pontban is kifogásolja a státusztörvény jelenlegi tervezetét az Európai Bizottság. Egy kormányzati tisztviselő szerint már dolgoznak a problémák megoldásán.
A gyermekmunka felszámolásához hatékonyan kell kezelni a jelenség kiváltó okait, köztük a szegénységet, az egyenlőtlenséget, az oktatáshoz való hozzáférés hiányát és a gyermekeknek nyújtott korlátozott szociális védelmet - jelentette ki az Európai Bizottság a gyermekmunka elleni világnap alkalmából hétfőn.
A TASZ és 21 csatlakozó civil szervezet a már benyújtott státusztörvény visszavonását sürgeti, mert a kormánnyal szemben úgy látják, azok miatt eleshetünk a béremelésre szánt uniós forrástól.
Illetve a státusztörvény eltörléséhez és 50 százalékos pedagógus-béremeléshez. Közben a diáktüntetések szervezői találkoztak Věra Jourová politikai értékek és az átláthatóság koordinációjáért felelős bizottsági alelnökkel, ahol mások mellett fotót mutattak neki a tüntetések rendőri oszlatásáról.
Az Európai Parlament öt képviselőcsoportja kéri a Bizottságtól, hogy továbbra is maradjanak befagyasztva az uniós források Magyarországon a pedagógusokat korlátozó státusztörvény miatt.
A többnyelvűség előnyeinek és kihívásainak feltárása elősegítheti az oktatás, az egészségügy és a bevándorlók beilleszkedésének fejlődését Európában a Bizottság szerint.
Az európai uniós forrásokért felelős miniszter úgy látja, Magyarország közel áll ahhoz, hogy megállapodjon az uniós támogatásokról az Európai Bizottsággal és az Erasmus előtt is újra megnyíljanak a korábban lezárt kapuk.
Az államtitkár szerint soha ilyen széles körű egyeztetés oktatási kérdésekben nem volt még, mint az elmúlt hónapokban. A kormány a státusztörvény több pontján is visszakozott, de ezeket a szakszervezeteknél nem tartják elegendőnek.
Szerintük az egyetemi döntéshozatal ugyanis független az átszervezések után felállt alapítványi kuratóriumoktól. Ítéletre azonban több, mint egy évet kell várni.
Január óta megoldatlan az alapítványi egyetemeket érintő uniós források körüli botrány. A kormány korábbi intézkedései nem felelnek meg az Európai Bizottság feltételének, további intézkedésekre pedig egyelőre nem mutatnak hajlandóságot.
Az oktatásért felelős államtitkárnak a törvénytervezet minden kifogásolt pontjára van válasza, miközben az Európai Parlament vezetői már a bizottság közbelépését szorgalmazzák.
Az új tagok között van, aki az első Orbán-kormány alatt államtitkár volt, mások pedig Mészáros Lőrinc cégeiben érdekeltek.
Azt szakszervezeti részről eddig is emlegették, hogy a kormány az új jogállás részleteivel szembement saját uniós vállalásaival, most úgy tűnik, ez könnyen alááshatja a béremelést is.
A miniszterek lemondása miatt megüresedett helyekre a szintén kormányközeli Nagy Zoltán és Szabadics Zoltán került.
Hétfőn mutatták be Európai Parlament kulturális és oktatási szakbizottságában a friss tanulmányt, amiben a magyar eredmények kifejezetten aggasztóak.
