Csak feltételesen támogatja a Tempus Közalapítvány a modellváltó egyetemek pályázatait

Csak feltételesen kaphatnak támogatást a modellváltó egyetemek a Tempus Közalapítványtól, november 23-ig kell döntést hoznia az Európai Bizottságnak - közölte a szervezet pénteken az MTI-vel.

  • Eduline/MTI

Ahogy korábban már számos alkalommal beszámoltunk a fejleményekről, továbbra sincs megegyezés a kormány és az Európai Bizottság között, amely még decemberben összeférhetetlenségre hivatkozva befagyasztotta az alapítványi egyetemek forrásait, amiért azok kuratóriumaiban aktív politikusok ültek. Bár a helyzet azóta több pontban is változott, megegyezni még mindig nem sikerült a kormánynak és az uniónak, ezért a támogatások érkezése továbbra is bizonytalan, ami veszélybe sodorja a hallgatók jövő évi Erasmus+ ösztöndíjait.

A Tempus Közalapítványnak azonban július 13-án, csütörtökön kellett döntést hoznia a 2024-es támogatásokról. Ezen úgy határoztak, egyelőre csak feltételesen támogatják a modellváltó egyetemek külföldi csereprogramjait, ami azt jelenti, hogy a pályázókkal akkor történhet meg a támogatási szerződés aláírása, ha erre az Európai Bizottság 2023. november 23-ig engedélyt ad a Tempus Közalapítványnak.

Kifejtették: a végrehajtási határozatban nem érintett felsőoktatási intézmények részére a döntést követően megkezdődött a támogatói szerződések előkészítése, és a Tempus Közalapítvány azon dolgozik, hogy ezen intézmények mihamarabb hozzájussanak a forrásokhoz.

 

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Felsőoktatás
Palotás Zsuzsanna

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.

Közoktatás
Pukli István