Csak feltételesen kaphatnak támogatást a modellváltó egyetemek a Tempus Közalapítványtól, november 23-ig kell döntést hoznia az Európai Bizottságnak - közölte a szervezet pénteken az MTI-vel.
Ahogy korábban már számos alkalommal beszámoltunk a fejleményekről, továbbra sincs megegyezés a kormány és az Európai Bizottság között, amely még decemberben összeférhetetlenségre hivatkozva befagyasztotta az alapítványi egyetemek forrásait, amiért azok kuratóriumaiban aktív politikusok ültek. Bár a helyzet azóta több pontban is változott, megegyezni még mindig nem sikerült a kormánynak és az uniónak, ezért a támogatások érkezése továbbra is bizonytalan, ami veszélybe sodorja a hallgatók jövő évi Erasmus+ ösztöndíjait.
A Tempus Közalapítványnak azonban július 13-án, csütörtökön kellett döntést hoznia a 2024-es támogatásokról. Ezen úgy határoztak, egyelőre csak feltételesen támogatják a modellváltó egyetemek külföldi csereprogramjait, ami azt jelenti, hogy a pályázókkal akkor történhet meg a támogatási szerződés aláírása, ha erre az Európai Bizottság 2023. november 23-ig engedélyt ad a Tempus Közalapítványnak.
Kifejtették: a végrehajtási határozatban nem érintett felsőoktatási intézmények részére a döntést követően megkezdődött a támogatói szerződések előkészítése, és a Tempus Közalapítvány azon dolgozik, hogy ezen intézmények mihamarabb hozzájussanak a forrásokhoz.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
