Csak feltételesen kaphatnak támogatást a modellváltó egyetemek a Tempus Közalapítványtól, november 23-ig kell döntést hoznia az Európai Bizottságnak - közölte a szervezet pénteken az MTI-vel.
Ahogy korábban már számos alkalommal beszámoltunk a fejleményekről, továbbra sincs megegyezés a kormány és az Európai Bizottság között, amely még decemberben összeférhetetlenségre hivatkozva befagyasztotta az alapítványi egyetemek forrásait, amiért azok kuratóriumaiban aktív politikusok ültek. Bár a helyzet azóta több pontban is változott, megegyezni még mindig nem sikerült a kormánynak és az uniónak, ezért a támogatások érkezése továbbra is bizonytalan, ami veszélybe sodorja a hallgatók jövő évi Erasmus+ ösztöndíjait.
A Tempus Közalapítványnak azonban július 13-án, csütörtökön kellett döntést hoznia a 2024-es támogatásokról. Ezen úgy határoztak, egyelőre csak feltételesen támogatják a modellváltó egyetemek külföldi csereprogramjait, ami azt jelenti, hogy a pályázókkal akkor történhet meg a támogatási szerződés aláírása, ha erre az Európai Bizottság 2023. november 23-ig engedélyt ad a Tempus Közalapítványnak.
Kifejtették: a végrehajtási határozatban nem érintett felsőoktatási intézmények részére a döntést követően megkezdődött a támogatói szerződések előkészítése, és a Tempus Közalapítvány azon dolgozik, hogy ezen intézmények mihamarabb hozzájussanak a forrásokhoz.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
