Friss uniós jelentés: Magyarországon 42, Dániában csak 12 évet kell dolgozni az elérhető legmagasabb tanári fizetésért

A nemzetközi pedagógusnap alkalmából megjelent az Európai Bizottság Eurydice hálózatának éves jelentése.

  • Székács Linda

Magyarországon kívül csak Bulgáriában, Lettországban, Lengyelországban és Romániában 10 ezer euró alatti a kezdő tanárok törvényben előírt fizetése - derül ki az Európai Bizottság Eurydice hálózata által közzétett éves jelentésből, amit a nemzetközi pedagógusnap alkalmából osztottak meg, amit elsőként a Népszava vett észre.

A beszámoló 27 uniós tagállam és 10 további balkáni ország adatait veti össze többek között a pályakezdő pedagógusok bére szerint, de összegzik az előmenetellel járó fizetésemelés összegét, továbbá az oktatási szintek közötti bérkülönbségeke is.

A friss jelentés alapján a pályakezdők béreiben - nem meglepő módon - a vizsgált országok között jelentős különbségek vannak, a jogszabályban előírt bruttó kezdő fizetések ugynis országonként évi 4 ezer és 92 ezer euró között mozognak. A legmagasabbak - 50 ezer eurós fizetések - Dániában, Németországban és Luxemburgban vannak.

Tizenegy országban - köztük Magyarországon is - függetlenül attól, hogy milyen szinten tanít, minden kezdő tanárnak ugyanaz a törvényben előírt fizetés jár. A többi országban viszont az oktatási szintek közötti bérkülönbségek a képesítési követelmények közötti különbségeket is tükrözik.

Eltérések vannak ugyanakkor aközött is, hogy milyen mértékben növekedhetnek a fizetések a tanári karrier során is.

A felmérés szerint a kezdő fizetések a tanári pályafutás során a különböző országokban 16 százalék (Dánia, Szerbia) és 143 százalék (Ciprus) között növekedhetnek, aminek elérése az oktatásban eltöltött évek számától függ. Ez Dániában 12, Magyarországon pedig 42 év.

Az elmúlt évek kutatásaihoz képest egyébként az a jellemző, hogy a 2019/2020-as és a 2020/2021-es tanév között az országok többségében nőtt a tanárok fizetése, ezek azonban többségében nem nagy mértékűek voltak.

Magyarországon például a tanárok inflációval kiigazított kezdő fizetése a 2014/2015-ös tanév és a 2020/2021-es tanév között átlagosan mindössze 22 százalékkal lett magasabb, míg más országokban inkább a 30 százalékos emelések voltak jellemzők, beleértve a balti államokat, továbbá Bulgáriát és Szlovákiát is.

"A pedagógusok tényleges átlagfizetése erősen összefügg az adott ország egy főre jutó bruttó hazai termékével (GDP): minél magasabb az egy főre jutó GDP, annál magasabb az átlagos éves fizetés. Ezért a legalacsonyabb tényleges átlagfizetések elsősorban azokban az országokban figyelhetők meg, ahol az egy főre jutó GDP a legalacsonyabb, 20 ezer euró vagy annál kevesebb. Ilyen Magyarország Lettország, Lengyelország, Románia, Szlovákia és Szerbia" – írják az Euridyce jelentésében.

 

Hozzászólások

Nulla pontot ér a jeles középiskolai bizonyítvány – egy technikumban végzett diáklány 26 pontot veszít a felvételin egy szabály miatt

Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.

Sok kutató havi 140 ezer forintból él: a tíz éve változatlan ösztöndíj sürgős emelését kérte a doktoranduszok érdekképviselete Lannert Judittól

A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.

Viszlát, kekvarendszer: lemondott Hernádi Zsolt a Corvinus kuratóriumának éléről

A Mol-csoport elnök-vezérigazgatója döntését a közelgő jogszabályi változásokkal indokolta, amelyek jelentősen átalakíthatják az egyetem működési kereteit és irányítási rendszerét. A Budapesti Corvinus Egyetem honlapján közzétett levélben a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója azt írta, hogy hét évvel ezelőtt választották meg az alapítvány kuratóriumi tagjává és elnökévé.