A nemzetközi pedagógusnap alkalmából megjelent az Európai Bizottság Eurydice hálózatának éves jelentése.
Magyarországon kívül csak Bulgáriában, Lettországban, Lengyelországban és Romániában 10 ezer euró alatti a kezdő tanárok törvényben előírt fizetése - derül ki az Európai Bizottság Eurydice hálózata által közzétett éves jelentésből, amit a nemzetközi pedagógusnap alkalmából osztottak meg, amit elsőként a Népszava vett észre.
A beszámoló 27 uniós tagállam és 10 további balkáni ország adatait veti össze többek között a pályakezdő pedagógusok bére szerint, de összegzik az előmenetellel járó fizetésemelés összegét, továbbá az oktatási szintek közötti bérkülönbségeke is.
A friss jelentés alapján a pályakezdők béreiben - nem meglepő módon - a vizsgált országok között jelentős különbségek vannak, a jogszabályban előírt bruttó kezdő fizetések ugynis országonként évi 4 ezer és 92 ezer euró között mozognak. A legmagasabbak - 50 ezer eurós fizetések - Dániában, Németországban és Luxemburgban vannak.
Tizenegy országban - köztük Magyarországon is - függetlenül attól, hogy milyen szinten tanít, minden kezdő tanárnak ugyanaz a törvényben előírt fizetés jár. A többi országban viszont az oktatási szintek közötti bérkülönbségek a képesítési követelmények közötti különbségeket is tükrözik.
Eltérések vannak ugyanakkor aközött is, hogy milyen mértékben növekedhetnek a fizetések a tanári karrier során is.
A felmérés szerint a kezdő fizetések a tanári pályafutás során a különböző országokban 16 százalék (Dánia, Szerbia) és 143 százalék (Ciprus) között növekedhetnek, aminek elérése az oktatásban eltöltött évek számától függ. Ez Dániában 12, Magyarországon pedig 42 év.
Az elmúlt évek kutatásaihoz képest egyébként az a jellemző, hogy a 2019/2020-as és a 2020/2021-es tanév között az országok többségében nőtt a tanárok fizetése, ezek azonban többségében nem nagy mértékűek voltak.
Magyarországon például a tanárok inflációval kiigazított kezdő fizetése a 2014/2015-ös tanév és a 2020/2021-es tanév között átlagosan mindössze 22 százalékkal lett magasabb, míg más országokban inkább a 30 százalékos emelések voltak jellemzők, beleértve a balti államokat, továbbá Bulgáriát és Szlovákiát is.
"A pedagógusok tényleges átlagfizetése erősen összefügg az adott ország egy főre jutó bruttó hazai termékével (GDP): minél magasabb az egy főre jutó GDP, annál magasabb az átlagos éves fizetés. Ezért a legalacsonyabb tényleges átlagfizetések elsősorban azokban az országokban figyelhetők meg, ahol az egy főre jutó GDP a legalacsonyabb, 20 ezer euró vagy annál kevesebb. Ilyen Magyarország Lettország, Lengyelország, Románia, Szlovákia és Szerbia" – írják az Euridyce jelentésében.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
