Megvan, hány pedagógus hagyta el a pályát szeptemberben

Rétvári Bence szerint csak a pedagógusok egy százaléka.

  • Székács Linda

"Összesen 1205 pedagógus, nagyjából egy százalék nyilatkozott úgy, hogy nem lép át az új életpályatörvény hatálya alá" - hozta nyilvánosságra Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára a Magyar Nemzetnek adott interjújában.

Az államtitkár úgy fogalmazott; elmaradt a felmondási hullám, amivel "a baloldal és a szakszervezetek hónapok óta biztatták a tanárokat," öt-tízezres számok helyett pedig mindössze a pedagógusok körülbelül egy százaléka hagyta el a pályát szeptemberben.

Rétvári ugyanakkor azt is hozzátette; szeptember 16 óta 460 új pedagógus kezdte meg a tanítást állami iskolában, akik már az új életpályatörvény szerint létesítettek új jogviszonyt, ez a szám pedig hétről hétre tovább emelkedik, ráadásul szerinte a "pedagógus-utánpótlás szempontjából biztató, hogy húsz éve nem vettek fel annyi hallgatót pedagógusképzésre, mint idén".

A pedagógusok egyébként szeptember 29-ig jelezhették, hogy elfogadják-e a státusztörvény értelmében írt új szerződésüket, vagy lemondanak, és október végével távoznak az oktatásból.

Horváth Péter, a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke korábban úgy tippelte; körülbelül 1000-1500 fő között lehet majd a lemondók száma, akik közül a legtöbben a fővárosban élnek, mivel ott könnyebben találnak olyan munkát, melynek során tudják hasznosítani a tanulmányaikat és készségeiket.

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete ugyanakkor arra hívja fel a figyelmet, hogy a szeptemberben lemondott, ezek szerint összesen 1205 pedagógus nem az összes, aki nem fogadta el a státusztörvényt és hagyta el a pályát. A közérdekű adatigényléssel megszerzett adataik szerint ugyanis az ország 60 tankerületéből 58-ban július 1. és augusztus 1. között 670 pedagógus adta be a lemondását, de májusban is sokan hagyták el a pályát, így a pályaelhagyó tanárok száma valójában sokkal magasabb.

 

Hozzászólások

„Nem a betűkkel kellene kezdeni az olvasást” – Fóti Péter szerint a gyerekek nem úgy tanulnak, ahogy az iskola tanítja őket

Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg. Szerinte az olvasás, az írás és a matematika tanításában az összefüggések megértésének kellene megelőznie a részek elemzését, ami az alsós pedagógia gyökeres átalakítását is szükségessé teszi. Vélemény.

Nyolcszáznál is több kiadvány érkezett a kormány tankönyvpályázatára, a minisztérium a 45 milliárdos szerződést is felülvizsgálta

A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.

Bérrendezést és rendszeres érdekegyeztetést kérnek a bölcsődei dolgozók – megkezdődtek a tárgyalások a minisztériummal

Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.