Megvan, hány pedagógus hagyta el a pályát szeptemberben

Rétvári Bence szerint csak a pedagógusok egy százaléka.

  • Székács Linda

"Összesen 1205 pedagógus, nagyjából egy százalék nyilatkozott úgy, hogy nem lép át az új életpályatörvény hatálya alá" - hozta nyilvánosságra Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára a Magyar Nemzetnek adott interjújában.

Az államtitkár úgy fogalmazott; elmaradt a felmondási hullám, amivel "a baloldal és a szakszervezetek hónapok óta biztatták a tanárokat," öt-tízezres számok helyett pedig mindössze a pedagógusok körülbelül egy százaléka hagyta el a pályát szeptemberben.

Rétvári ugyanakkor azt is hozzátette; szeptember 16 óta 460 új pedagógus kezdte meg a tanítást állami iskolában, akik már az új életpályatörvény szerint létesítettek új jogviszonyt, ez a szám pedig hétről hétre tovább emelkedik, ráadásul szerinte a "pedagógus-utánpótlás szempontjából biztató, hogy húsz éve nem vettek fel annyi hallgatót pedagógusképzésre, mint idén".

A pedagógusok egyébként szeptember 29-ig jelezhették, hogy elfogadják-e a státusztörvény értelmében írt új szerződésüket, vagy lemondanak, és október végével távoznak az oktatásból.

Horváth Péter, a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke korábban úgy tippelte; körülbelül 1000-1500 fő között lehet majd a lemondók száma, akik közül a legtöbben a fővárosban élnek, mivel ott könnyebben találnak olyan munkát, melynek során tudják hasznosítani a tanulmányaikat és készségeiket.

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete ugyanakkor arra hívja fel a figyelmet, hogy a szeptemberben lemondott, ezek szerint összesen 1205 pedagógus nem az összes, aki nem fogadta el a státusztörvényt és hagyta el a pályát. A közérdekű adatigényléssel megszerzett adataik szerint ugyanis az ország 60 tankerületéből 58-ban július 1. és augusztus 1. között 670 pedagógus adta be a lemondását, de májusban is sokan hagyták el a pályát, így a pályaelhagyó tanárok száma valójában sokkal magasabb.

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.