Státusztörvény: a Nemzeti Pedagógus kar elnöke szerint ennyien mondhattak fel

Szeptember 29-ig dönthettek a pedagógusok, hogy elfogadják-e a státusztörvény szerinti új jogviszonyukat. A Nemzeti Pedagógus Kar elnöke szerint ennyien távozhattak az oktatásból.

Horváth Péter, a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke az Inforádióban elmondta, hogy újabb 1200 tanár távozhatott az oktatásból, akiket nem mindenhol lehet majd pótolni. Pontos adat csak csütörtökön várható az oktatási államtitkárságtól. De a szervezet szerint 1000 és 1500 között mozoghat - nagyjából 1200 -  azoknak a pedagógusoknak a száma, akik éltek a felmentés lehetőségével.

Horváth Péter szerint feltehetően Budapestet érinti leginkább a probléma, mert a fővárosban több a lehetőség.

Sokan az oktatás környékén maradnának, akár idegennyelvtanárként, akár informatikusként

- tette hozzá Horváth Péter, aki szerint a legnagyobb gondot az okozhatja, ha egy intézményből mondanak fel többen, főleg ha hasonló - több esetben természettudományos - szakos pedagógusokról van szó.

A Pedagógusok Szakszervezet (PSZ)  becslései is hasonlóak. Totyik Tamás, PSZ elnöke korábban úgy fogalmazott, hogy számításaik szerint a státusztörvény miatt körülbelül ezer pedagógus hagyhatja el a pályát.

Hogy ez mekkora gondot okoz a magyar oktatási rendszernek, jól mutatja, hogy a tanárhiány már az iskolakezdés első napjaiban is érezhető volt. A PSZ a szeptember 18-ai sajtótájékoztatóján nyilvánosságra hozta, hogy 2020/21-es tanévben 20 587 pedagógus hiányzott az oktatásból.

A kutatás adatai szerint a 2020/21-es tanévben:

  • 5015 állás volt betöltetlen az általános és középiskolák intézményeiben
  • 980 iskolapszichológus,
  • 1745 fejlesztő- és gyógypedagógus,
  • és 3620 óvodapedagógus hiányzott a rendszerből

Hogy a pedagógushiányt enyhítsék, az iskolákban 9227 nyugdíjas visszafoglalkoztatott munkavállalót alkalmaztak.

 

A tanárhiánnyal kapcsolatban ebben a cikkünkben írtunk.

 

Hozzászólások

Sinka Edit az igazgatói kinevezésekről: Ahol nem érzékeltük a támogatást, ott ideiglenes megoldást kellett alkalmazni

Az elmúlt időszakban több iskolaigazgatói kinevezés is vitákat váltott ki, többek között Csömörön, ahol a tantestület véleménye és a vezetői kinevezés körül is komoly feszültség alakult ki. Sinka Editet, a Klebelsberg Központ elnökét ezért arról kérdeztük, mi történik akkor, ha egy igazgatójelölt mögött nincs egyértelmű tantestületi támogatás.

Magyar Péter: Pár nap múlva az állam veszi át az MCC alapítványának közfeladatait, de az értékes programokat megtartják

Augusztus végén az állam veszi át az MCC és másik két alapítvány közfeladatait, ezzel a három szervezet jelenlegi formájában nem működhet tovább – jelentette be Magyar Péter. Megszűnik a különleges kekva-státuszuk és az állami finanszírozásuk, az államtól kapott vagyon pedig visszaszáll az államra. A miniszerelnök hozzátette, hogy az alapítványok ugyanakkor más formában tovább működhetnek és folytathatják azt a tevékenységet, amit fontosnak tartanak.

@eduline.hu

5 fontos kifejezés, ami a mindennapjaitok része lesz az egyetemen #egyetem #eduline #collegelife #magyartiktok #fy

♬ eredeti hang - eduline.hu

Csömör polgármestere szerint tanárok távozásához vezethet a leszavazott igazgató kinevezése, a minisztérium magyarázatát pedig vitatja

Egy hónapon keresztül az igazgatóhelyettes intézte a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola ügyeit, miután a tantestület nem támogatta a korábbi igazgató pályázatát. A minisztérium végül mégis Bátovszky Jánost bízta meg újabb egy évre az iskola vezetésével. A döntés ellen Fábri István polgármester is felszólalt, és levélben kérte annak visszavonását. Most az Eduline-nak azt is elmondta, hogy az igazgató kinevezésének körülményei szerinte ellentmondanak a minisztérium korábbi magyarázatának.

Knausz Imre: a 14 pontos javaslatcsomag „felszabadítani akarja a pedagógusok meglévő energiáit, amiket eddig gúzsba kötöttek a szabályok”

Rugalmasabb tanórák, több mozgás és kevesebb kötöttség – úgy indul szeptemberben a tanév, hogy az iskolák már ismerik a minisztérium alsó tagozat megújítására tett javaslatait. A szakértők szerint az irány jó, a megvalósítás azonban több kérdést is felvet. Knausz Imre például a 35 perces órák helyett nagyobb mozgásteret adna a tanítóknak, a PDSZ pedig attól tart, hogy a szakmai szabadságnak szánt lehetőségekből újabb adminisztrációs terhek lesznek.