A TASZ és 21 csatlakozó civil szervezet a már benyújtott státusztörvény visszavonását sürgeti, mert a kormánnyal szemben úgy látják, azok miatt eleshetünk a béremelésre szánt uniós forrástól.
„Bár a kormány másokat vádol a pedagógus-béremelés késleletetésével, valójában a kormány erődemonstrációja, a státusztörvény elfogadása miatt eshet kútba az életpályamodell, amelyet EU-s forrásokból akarnak finanszírozni”
– írja közleményében a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ), melyhez 21 másik hazai oktatási és egyéb civil szervezet is csatlakozott. Bár Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár a minap azt mondta, szerinte a pénzekhez szükséges reformokat éppen a státusztörvény tervezete tartalmazza, az aláírók ezt éppen ezzel ellentétes módon látják. Szerintük a fejlesztési pénzekhez a kormánynak be kell tartania a saját feltételeit, miszerint nem hoznak alapjogsértő törvényeket, és valódi társadalmi egyeztetésnek kell megelőznie a jogalkotást.
„A státusztörvény esetén egyik feltétel sem teljesül”
– összegeznek. Úgy látják, az új jogállás – melyet várhatóan pénteken szavazhat meg a parlament – az eddigi közalkalmazotti jogviszonyukhoz képest előnytelenebb helyzetbe hozná a pedagógusokat. Szerintük a státusztörvény mind érdemi egyeztetés híján, mind az uniós Alapjogi Chartával ütköző tartalma miatt az uniós pénzek elvesztéséhez vezethet. (A kormány szerint átfogó egyeztetés történt a beterjesztés előtt, szakszervezetek szerint viszont számos pont másképp került be, mint ahogyan azt velük megismertették.)
Felidézik közleményükben az – érdekvédők által már korábban is emlegetett – Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program Plusz (EFOP Plusz) megállapodást a kormány és az Európai Bizottság közt, mely több mint 1000 milliárd forint az EU-s fejlesztési forrás elköltéséről szól, jórészt közoktatásra.
Ez, mint írják, a jogállamisági vitákhoz kapcsolódva rögzíti, hogy be kell tartani az Alapjogi Chartát, ennek híján felfüggeszthetik a finanszírozást.
A jogvédő szervezet közlése alapján azonban a státusztörvény sérti gyermekek érdekeit, gondoskodáshoz való jogát, a tanszabadságot, illetve a tanulók és szüleik magánélethez való jogát is. Továbbá úgy látják, a javaslat sérti a pedagógusok munkavállalói jogait is. Ellentétes a foglalkozás szabadságának, a tisztességes és igazságos munkafeltételeknek, a tulajdonhoz való jognak és a diszkriminációtilalomnak Chartában foglalt követelményeivel – teszik hozzá.
Ráadásul, mint írják, a kormány azt is vállalta, hogy nem vezet be egyoldalúan a munkaterheket növelő, a szakmai autonómiát csökkentő szabályokat, hanem konszenzusra törekszik a szakszervezetekkel. „A státusztörvény szövege és tervezett elfogadásának módja egyáltalán nem felel meg ezeknek a vállalásoknak, így az EU már önmagában ezért is visszatarthatja a pedagógusok béremelésére szánt pénzeket” – summázzák. A civil szervezetek ezért a státusztörvény már benyújtott javaslatának visszavonását sürgetik, illetve hogy a kormány kezdjen átfogó oktatási reformba az érintettek érdemi bevonásával.
| Az aláírók |
|
(Kiemelt képünkön az egyik, a tervezet ellen rendezett tüntetés. Fotó: Kriza Márton)
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
