„Nem, nem te vagy furcsa. Az a furcsa, amin keresztülmész”

Keveset beszél, folyton elalszik órán és retteg a tűzijátéktól - így látja Anita új osztálytársát, az ukrán-orosz háború elől menekülő Szofiját az Európai Bizottság “A lány, aki nyitva tartotta a szemét” című gyerekkönyvében.

  • Szponzor tartalom

A háború kezdete óta 37 ezernél is több menekültet, köztük 5 ezernél is több gyereket vettek nyilvántartásba Magyarországon. Közülük az óvodásokat is beleszámítva mintegy 3 ezren kerültek kapcsolatba a magyar állami oktatási rendszerrel. Így könnyen előfordulhat, hogy egy magyar iskolásnak ukrán osztálytársa lesz.

A nyelvi akadályok az iskolában

Az Ukrajnából érkező gyerekeknek számos problémával kell megküzdenie a hétköznapokban. Az egyik ilyen a nyelvi nehézség, hiszen Magyarországon nagyon kevés az oroszul vagy ukránul beszélő tanár, aki segítene nekik az iskolákban, így gyakran előfordul, hogy csak bent ülnek az órákon és nem értenek semmit. A nyelvi akadályok megnehezítik azt is, hogy az ukrán gyerekek barátokat szerezzenek, így gyakran előfordul, hogy a szünetekben egyedül játszanak, üldögélnek.

 

Philippe Thito - Anna Sarvira: A lány, aki nyitva tartotta a szemét

 

A gyerekkönyvben Anitának is feltűnik, hogy Szofija alig beszél. Hiába találja szimpatikusnak, mégsem mer odamenni hozzá. A városi vásáron azonban megtörik a jég: Szofija és anyukája Anita családjával tölti az estét. Amikor azonban elkezdődik a tűzijáték, Szofijáék sietősen távoznak, és másnap a kislány nem megy még iskolába sem.

Talán beteg? Folyton az előző este jár Anita fejében. Arra gondol, hogy Szofija mennyire megrémült, amikor elkezdődött a tűzijáték, a kis teste csak úgy remegett az anyja karjaiban. Aztán a sietős távozásuk, miközben még mindenki jól érezte magát. Hirtelen megérti.

Sok ukrán gyerek küzd poszttraumás stresszel

Az Ukrajnából érkező gyerekek közül sokan szenvednek poszttraumás stresszben (PTSD).

A PTSD jellemző tünetei az alábbiak:

  • alvás- és a koncentrációs zavar
  • depresszió
  • izgatottság.

Ezen kívül olyan testi tüneteket is okozhat, mint

  • az erős szívdobogás
  • a mellkasi szorítás
  • gyomor- és bélrendszeri problémák,
  • izomfeszülés
  • légzési nehézség

Sőt olyan kognitív tünetek is előfordulhatnak, mint a negatív, katasztrofizáló gondolatok.  Ráadásul a traumát átélő gyerekekben kialakulhat a disszociáció, vagyis, hogy magukban megpróbálják tompítani vagy blokkolni az átélt traumát, fájdalmat.

 

Európai Bizottság

A könyvben Szofija rendre elalszik az órákon, amit a többi gyerek furcsáll. Anita számára is csak akkor válik világossá, mit élt át, amikor együtt nézik a tűzijátékot. Szofija később bevallja Anitának, hogy éjszaka gyakran nem tudja becsukni a szemét. Fél elaludni, mert szörnyű rémálmai vannak.

Hallja a szirénák rémisztő hangját, amelyek közelgő bombázásra figyelmeztetik a lakosokat és látja a robbanások villanásait.

Az apa hiánya

Az Ukrajnából érkező gyerekek számára azt is nehéz feldolgozni, hogy az édesapjuk az esetek többségében nem jöhetett velük, így folyamatosan aggódnak, mi lehet vele. Ezt a rendszeres telefonos kapcsolattartás egy kicsit enyhíti.

Apa nem jött velünk. Azt mondta azért, hogy vigyázzon a házunkra, de tudom, hogy valójában maradnia kellett, hogy megvédje a várost, ha valaha támadás érné.

Philippe Thito - Anna Sarvira: A lány, aki nyitva tartotta a szemét

Anita a történet végére megérti Szofiját, és elhatározza, mindent megtesz, hogy a többiek is nyitott szemmel járjanak, és tisztában legyenek azzal, hogy a kislány, min ment keresztül. Meg is fogalmazza:

Nem, nem te vagy furcsa. Az a furcsa, amin keresztülmész

Járj nyitott szemmel

Didier Reynders, az Európai Bizottság jogérvényesülésért felelős biztosa szerint egy befogadóbb, együttérzőbb és igazságosabb társadalom kialakításához kiemelten fontos, hogy mindenki megértse, min mennek keresztül a háború elől menekülők, ahogy az is, hogy elismerjék a jogaikat.

„A történetmesélés erejével már egészen fiatal korban megerősíthetjük az empátia és a szolidaritás érzéseit a gyermekekben.” – tette hozzá a biztos.

Fontos megjegyezni, hogy ez a könyv - amelynek grafikáit a neves ukrán illusztrátor Anna Sarvira készítette – a 7-10 évesek számára is érthetőbbé teszi, hogy egy háborúnak összetett hatásai vannak, és nem utolsó sorban segíti az erről való kommunikációt.

A gyerekkönyv az Európai Bizottság "Tartsd nyitva a szemed!" kampányának folytatásaként született, amelynek célja, hogy a bűncselekmények valamennyi áldozata tisztában legyen azzal, hogyan gyakorolhatja alapvető jogait, és hová fordulhat támogatásért az Európai Unióban. Anita és Szofija története pedig a szolidaritáson és empátián túl arra is rávilágít, hogy a háború elől menekülő emberek különleges támogatást és figyelmet igényelnek.

„A lány, aki nyitva tartotta a szemét” jelenleg 13 nyelven olvasható (magyarul, angolul, franciául, hollandul, bolgárul, horvátul, csehül, észtül, lettül, lengyelül, románul, szlovákul és ukránul). A gyerekkönyvet iskolákban, könyvtárakban és közösségi szervezeteken keresztül is fogják terjeszteni, de digitális formában is elérhető a "Tartsd nyitva a szemed" kampány weboldalán, amely az uniós áldozatok jogait hirdeti.

 

 

 

 

A cikk az Európai Bizottság "Tartsd nyitva a szemed!" kampányának támogatásával jött létre, előállításában és szerkesztésében az eduline.hu szerkesztősége nem vett részt.

 

 

 

Hozzászólások

„A havi 8 ezer forintos ösztöndíj aligha bír ösztönző erővel a hallgatóknak” – a HÖOK kutatása szerint minden második egyetemista dolgozni kényszerül

A hallgatók több mint fele dolgozik tanulmányai mellett, sokan pedig heti 20 óránál is többet – derül ki a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) friss, a hallgatók megélhetési helyzetét vizsgáló tanulmányából. A szervezet szerint a jelenlegi ösztöndíjrendszer már nem tud valódi anyagi biztonságot nyújtani az egyetemistáknak.

Pilz Olivér: „Olyan magas óraszámban dolgoznak a pedagógusok, hogy sokan belebetegszenek”

A leterhelt és betegeskedő tanárokat a kollégáik helyettesítik, évente akár 60-80 órát teljesen ingyen. Pilz Olivér szerint olyan magas óraszámban dolgoznak a pedagógusok, hogy sokan belebetegszenek a munkába. A Tanítanék Mozgalom alapítója az ATV-ben arról is beszélt: legalább tíz év kellhet ahhoz, hogy valóban javuljon a magyar oktatás helyzete.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.

Bejelentette Lannert Judit a szakképzésért és felnőttkori tanulásért felelős államtitkárt

Lannert Judit Naderi Zsuzsannát kérte fel az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium a Szakképzésért és Felnőttkori Tanulásért Felelős Államtitkárság vezetésére. Az új államtitkár közel harminc éve dolgozik a szakmai oktatás és képzés területén, és a minisztérium szerint jelentős tapasztalattal rendelkezik az oktatás, a gazdaság és az intézményvezetés terén is.