A hétfői meghallgatásán Iliana Ivanova azt mondta, nem végezheti el, amit a magyar államnak kell megtennie.
"A szabályok szabályok, ezeket be kell tartanunk, és nem ígérhetem, hogy elvégezzem azt, amit a magyar államnak kell megtennie" – mondta hétfőn az Erasmus-üggyel kapcsolatban Iliana Ivanova, akit nyáron a Európai Bizottság oktatásért, kutatásért, innovációért, kultúráért és ifjúságügyért felelő biztosának jelöltek.
Ahhoz, hogy a politikus bekerülhessen a testületbe egy parlamenti szakbizottságnak fel kell mérnie, hogy alkalmas-e a feladatra. Ennek a szakbizottságnak a tagjaként kapott szót a Telex tudósítása szerint a hétfői meghallgatáson Bocskor Andrea európai parlamenti képviselő, aki a "magyar diákok, tanárok és kutatók számára diszkriminatív eljárásról” kérdezte Ivanovát, vagyis arról, hogy összeférhetetlenség miatt januárban az Európai Bizottság kizárt 21 modellváltó magyar egyetemet az európai csereprogramokból.
A bolgár politikus a meghallgatáson azt mondta, tisztában van a párbeszéddel, a problémákkal, a holtponttal és a haladás irányával a magyar kormány és az Európai Bizottság között, és sajnálta, hogy fiatalokat, tanulókat vághatnak el a programoktól. Ennek ellenére azt is kijelentette, hogy a "szabályok szabályok, ezeket be kell tartanunk."
Ivanova azt mondta, amennyiben a magyar hatóságoknak több információra, tisztázásra van szüksége a haladáshoz, részt vesz a párbeszédben, ugyanakkor azt is hozzzáttette; nem ígéri, hogy elvégzi azokat a feladatokat, amiket "a magyar államnak kell megtennie," és az sem merte megígérni, hogy lesz megoldás a problémára.
Bocskor Andrea azon kérdésére, hogy mégis mikorra rendeződhet az ügy Ivanova azt mondta, nem adhat határidőt arra, hogy a magyar hatóságok mikorra teljesítik az Európai Bizottság kéréseit.
Az elmúlt időszakban több iskolaigazgatói kinevezés is vitákat váltott ki, többek között Csömörön, ahol a tantestület véleménye és a vezetői kinevezés körül is komoly feszültség alakult ki. Sinka Editet, a Klebelsberg Központ elnökét ezért arról kérdeztük, mi történik akkor, ha egy igazgatójelölt mögött nincs egyértelmű tantestületi támogatás.
Augusztus végén az állam veszi át az MCC és másik két alapítvány közfeladatait, ezzel a három szervezet jelenlegi formájában nem működhet tovább – jelentette be Magyar Péter. Megszűnik a különleges kekva-státuszuk és az állami finanszírozásuk, az államtól kapott vagyon pedig visszaszáll az államra. A miniszerelnök hozzátette, hogy az alapítványok ugyanakkor más formában tovább működhetnek és folytathatják azt a tevékenységet, amit fontosnak tartanak.
A szennyezettség terjed Rákospalotán, Müller Anna szerint ezért a minisztériumok összehangolt munkájára van szükség.
Volt olyan állami ösztöndíjas, nappali tagozatos alapképzés, ahová mindössze 177 ponttal be lehetett kerülni, de 202 pont is elég volt az egyik szakhoz.
@eduline.hu 5 fontos kifejezés, ami a mindennapjaitok része lesz az egyetemen #egyetem #eduline #collegelife #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Egy hónapon keresztül az igazgatóhelyettes intézte a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola ügyeit, miután a tantestület nem támogatta a korábbi igazgató pályázatát. A minisztérium végül mégis Bátovszky Jánost bízta meg újabb egy évre az iskola vezetésével. A döntés ellen Fábri István polgármester is felszólalt, és levélben kérte annak visszavonását. Most az Eduline-nak azt is elmondta, hogy az igazgató kinevezésének körülményei szerinte ellentmondanak a minisztérium korábbi magyarázatának.
Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium ingyenes képzésekkel és segédanyagokkal segíti a pedagógusokat az anafilaxiás allergiával élő közel 25 ezer gyermek biztonságos tanévkezdésében, kiemelve a gyermekek védelmének közös felelősségét.
Szerdán kinevezték az állami fenntartású köznevelési intézmények vezetőit, az új tanévben 359-an kezdhetik meg a munkát.
2027-től letiltanák a 16 év alatti fiatalokat a közösségi médiáról Szlovákiában.
Rugalmasabb tanórák, több mozgás és kevesebb kötöttség – úgy indul szeptemberben a tanév, hogy az iskolák már ismerik a minisztérium alsó tagozat megújítására tett javaslatait. A szakértők szerint az irány jó, a megvalósítás azonban több kérdést is felvet. Knausz Imre például a 35 perces órák helyett nagyobb mozgásteret adna a tanítóknak, a PDSZ pedig attól tart, hogy a szakmai szabadságnak szánt lehetőségekből újabb adminisztrációs terhek lesznek.
