Folytatódik az Erasmus-ügy: lehet, hogy a rektorok sem lehetnek kuratóriumi tagok

Továbbra is megoldatlan a csereprogramok uniós finanszírozásának ügye, az álláspontok inkább távolodnak, mintsem közelednek egymáshoz.

  • Székács Linda

Szeptember elején-közepén folytatódnak a tárgyalások Johannes Hahn uniós költségvetési biztossal a magyar Erasmus-támogatásokról, jelenleg az időpontot egyeztetik - írta meg az ATV.

Ahogy arról már több alkalommal is beszámoltunk, az Európai Bizottság összeférhetetlenségre hivatkozva még januárban befagyasztotta 21 alapítványi egyetem uniós támogatását az olyan külföldi csereprogramokra, mint az Erasmus+ és a Horizont Európa. Az EU27-ek akkor azt kifogásolták, hogy politikai vezetők dönthettek közpénzek kifizetéséről olyan szervezeteknek, ahol maguk is döntéshozatali jogkörrel rendelkeztek. Bár a miniszterek, államtitkárok, helyettes államtitkárok, közigazgatási államtitkárok, miniszteri biztosok és kormánybiztosok azóta kikerültek a kuratóriumokból, az ügy továbbra sem oldódott meg, az ATV értesülései szerint pedig már olyan alinformációk is érkeztek, melyek szerint a rektorok kuratóriumi pozícióját is érdemes átgondolni.

“Amikor a Bizottság azt mondta februárban, hogy ők már akkor világosan megmondták, hogyan lehet kezelni ezeket a problémákat,  ők önmaguk pozitív képét túlságosan nagy ambícióval rajzolták meg" - jegyezte meg Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter, aki szerint normális, ha mozognak az álláspontok, ezek viszont opcionális esetben inkább közelednek egymáshoz, mintsem távolodnak.

 

Az Erasmus program uniós finanszírozása Navracsics szerint 2024 második feléig biztosított, a kormány pedig semmilyen értesítést nem kapott az uniótól arra vonatkozóan, hogy szeptember 1-ig kellett volna megegyezni.

Arra a kérdésre, hogy Orbán Viktor miniszterelnök álláspontja szerint az unió által szabott feltételeket el kell-e fogadni, és hogy mire kapott felhatalmazást Navracsics Tibor a brüsszeli tárgyalásokat illetően, a miniszter azt mondta; neki arra van mandátuma, hogy megegyezzenek.

A Tempus Közalapítvány egyébként korábban már döntött a 2024-es uniós támogatások kiosztásáról, az érintett egyetemek viszont csak akkor kaphatják meg ezeket a forrásokat, ha sikerül megegyezniük a bizottsággal.

 

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.