Ilyen javaslatot adott le az Európai Bizottságnak a kormány az alapítványi egyetemek kuratóriumairól

Hat plusz hat évben maximalizálták a kuratóriumi mandátum hosszát, és új összeférhetetlenségi szabályokat hoztak.

  • Eduline

Az államtitkári szinttől felfelé összeférhetetlennek nyilvánítanák a kuratóriumi tagságot a hivatalos tisztséggel, és 6+6 évben maximalizálnák a kuratóriumi tagság mandátum időtartamát – mondta a Hír TV-nek Navracsics Tibor a magyar kormány uniós pénzeket érintő kompromisszumos csomagjáról.

Az Európai Bizottság tavaly decemberben rendelte el összeférhetetlenségre hivatkozva a Horizont Európa és az Erasmus+ programokra járó uniós támogatások megvonását attól a 21 alapítványi egyetemtől, melyek kuratóriumaiban aktív politikusok ülnek. Február közepén Varga Judit, Lantos Csaba, Lázár János, Nagy István, Szijjártó Péter, Navracsics Tibor és Varga Mihály is lemondott a kuratóriumi tisztségükről, de György László is a lemondás mellett döntött, míg Wáberer György inkább a kormánybiztosi pozíciójától vált meg.

Ha az Európai Unió elfogadja a magyar kormány ajánlatát, nyárra akár meg is érkezhetnek az uniós támogatások – ígéri a területfejlesztésért és az uniós források felhasználásáért felelős miniszter.

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.