Szerintük az egyetemi döntéshozatal ugyanis független az átszervezések után felállt alapítványi kuratóriumoktól. Ítéletre azonban több, mint egy évet kell várni.
Hat magyar - a vitatott modellváltáson átesett, mára alapítványi fenntartású - egyetem az Európai Uniós Bíróságához fordult az Európai Bizottság által felfüggesztett források ügyében, írta meg a The Higher Education szaklap alapján a G7. A Bizottság ugyanis megtiltotta tavaly decemberben, hogy az alapítványi egyetemekkel uniós források kifizetéséről szerződjenek, mert ezeknél látta biztosítottnak az intézmények autonómiáját és transzparenciáját.
Ez nem csak azt eredményezi, hogy a más egyetemekkel közös kutatásokban csak saját vagy kormányzati pénzből vehetnek részt, de a hallgatóik az Erasmus-programból is kiszorultak. (Ehelyett a kormány egy másik csereprogramot erősítene.)
A jogi panaszt tevő intézmények közt szerepel a Semmelweis Egyetem is, amely egy márciusi beadványában a befagyasztás alapját kérdőjelezi meg. Állítva: az egyetemi döntéshozatal – így az EU-forrásokról szóló döntések is – az alapítványi kuratóriumtól függetlenül zajlik. A pert kezdeményező egy másik intézmény, a Debreceni Egyetem a szaklapnak azt írta: szerintük a bizottsági döntés szembemegy az európai alapértékekkel, és „politikai háború eredménye”. A tét nagy: ez a két felsőoktatási intézmény a Horizont programban 2014 és 2020 között több mint 6 és 4 millió euróhoz jutott hozzá.
A bíróság azt közölte, az eseteket összevonva tárgyalhatják, ítéletet pedig 18 hónap, azaz több, mint egy év múlva hozhatnak. A kormány ennél hamarabb szeretne megállapodni a forrásokról, bár ígérete ellenére április második felében nem terjesztett a parlament elé a vagyonkezelő alapítványok szabályozásáról szóló törvénymódosítást.
A nyári szünet sok diáknak nemcsak a pihenésről szól, hanem a pénzkeresetről is. Az elmúlt években jelentősen emelkedtek a diákmunkák órabérei, így ma már akár több százezer forintot is össze lehet gyűjteni egyetlen nyár alatt. De mely munkák fizetnek a legjobban, milyen szabályok vonatkoznak a diák munkavállalókra, és hogyan segíthet egy nyári állás abban, hogy később könnyebb legyen elhelyezkedni?
A vasárnapi pedagógusnaphoz kapcsolódva jelenthetné be a kormány a NOKS-dolgozók bérrendezését – véli Gosztonyi Gábor, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke. Szerinte egy ilyen döntés szimbolikus gesztus lenne az új oktatási vezetés részéről.
A Teleki Blanka Gimnázium egykori igazgatója, a Tanítanék Mozgalom vezéralakja még a 2016-os diáktüntetések idején vált ismertté. Később otthagyta az oktatást, jelenleg Dániában él. Most pedig nyílt levelet írt Lannert Judit oktatási miniszternek, amit teljes egészében közlünk.
„Épp az ellenkezőjét mondtam” – reagált Lannert Judit arra, hogy Gulyás Gergely szerint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok megszüntetését vetette fel egy interjúban. Az oktatási és gyermekügyi miniszter szerint valójában a középiskolai felvételi rendszer felülvizsgálatának szükségességéről beszélt, nem pedig a képzési forma felszámolásáról.
Miniszterként első nagyinterjúját Lannert Judit a Balzac diákmédiának adta. A beszélgetésben a diákok túlterheltségéről, az érettségi és a gimnáziumi felvételi rendszer lehetséges reformjáról, a mesterséges intelligencia oktatásban betöltött szerepéről, valamint az iskolai szegregáció és az elitképzés problémáiról is beszélt. Az interjúból az is kiderült, hogy pályafutása elején két évig egy gyermekotthonban dolgozott nevelőtanárként.
A szülők erősebb beleszólási lehetőségeitől az iskolai zaklatás kezelésén és az inkluzív oktatás fejlesztésén át a roma tanulók szegregációjának visszaszorításáig számos oktatási reformjavaslat szerepel abban a több mint százoldalas gyermekjogi csomagban, amelyet a Gyermekjogi Civil Koalíció adott át Bódis Krisztának. A dokumentum az oktatás mellett a gyermekvédelem, az egészségügy, a szociális ellátórendszer és a fiatalkorúak igazságszolgáltatásának problémáira is rendszerszintű megoldásokat javasol.
„A középiskolai bizonyítvány minden olyan oldalát fel kell tölteni az E-felvételibe, amely alátámasztja a tanulmányi pontok számításhoz szükséges középiskolai eredményeket” – írja a felvi.hu. A középiskolai eredményeket a középiskolai bizonyítvány valamennyi (9-14.) évfolyamának feltöltésével szükséges igazolni.
Július 23-án, csütörtökön hirdetik ki a ponthatárokat az egyetemi felvételin. Mutatjuk, mire figyeljetek, és hogyan szerezhetitek meg a lehető legtöbb pontot.
Újabb szálra derült fény abban az ügyben, amiben budapesti politikusok politikai oldaltól függetlenül érintettek.
