Mutatjuk, mikor tartanak nyílt napokat a TOP 20-as gimnáziumok
Egyre több gimnázium teszi közzé a nyílt napjai időpontját, egyes intézmények pedig több napon át is várják az érdeklődő diákokat.
Bár a kormány korábban azt közölte, a jövő év június végéig még biztosítottak az Erasmus+ mobilitási programjai és november végéig kell megállapodniuk az Európai Bizottsággal a folytatásról, Ujvári Balázs bizottsági szóvivő a minap hangsúlyozta: ahhoz, hogy a következő félévben uniós finanszírozás mellett vehessenek részt külföldi képzéseken a diákok,
annak szeptemberi kezdése előtt meg kell állapodniuk az alapítványi egyetemek átláthatóságáról és összeférhetetlenségi problémáiról.
A Válasz Online helyzetértékelése szerint erre vajmi kevés esély mutatkozik szeptemberig, hiszen addig a magyar félnek új törvényt kell alkotnia az alapítványok kuratóriumairól, ennek elemzésére egy hónapja lesz a Bizottságnak, hogy ha megfelelőnek ítéli meg, javasolja a Tanácsnak a szankció feloldását, amellyel újra megérkezhetnének a pénzek. Bár például a svéd NATO-csatlakozás kapcsán is elvileg szükség lehet még az egyébként nyári szüneten lévő parlamentünk rendkívüli összehívására, nagyon hamar kellene idehaza dönteni, hogy a brüsszeli intézményeken is végig menjen szemeszterkezdésig a folyamat.
Ahogyan arról korábban mi is beszámoltunk, a kormány már májusban elküldte Brüsszelbe az alapítványok összeférhetetlenségi problémájának megoldására tett javaslatát. Az uniós intézményeknek a hiányolt transzparencia mellett leginkább az alapítványok kuratóriumában ülő miniszterekkel volt gondja, akik egyik oldalon pályázhatnak, tárcavezetőként pedig rendelkezhetnek EU-s források felett, de a tervezetben elvileg ennél kiterjedtebb összeférhetetlenségről, mandátumhosszról és várakozási időről is szó vn, mielőtt egy korábban összeférhetetlen kormánytag a lemondását követően bekerülhet a kuratóriumba. A bizottsági szóvivő azonban szerdán arról beszélt: csak kész, már elfogadott törvényt tudnak vizsgálni. Ez egy elég szigorú kitétel a cikk szerint, hiszen például az igazságügyi reformcsomagnál is tudtak egyeztetni már a tervezetről.
Ez tovább nehezíti, hogy szeptemberig megállapodás születhessen, igaz, uniós részről azt hangsúlyozzák, a kormány régóta tud róla, mik a problémáik.
A Népszava cikke szerint holtponton vannak a tárgyalások, mert nem tudnak megegyezni abban, a kuratóriumi tagok alkalmassági feltételrendszerét ki dolgozza ki, Budapest az Állami Számvevőszékre bízná ezt, Brüsszel inkább egy külön testületre. Ezen túl az új összeférhetetlenségi szabályokra a lap szerint feltételesen már rábólintott a Bizottság. Márpedig a kimutatásuk szerint az elmúlt hónapokban több magyar pályázó egyetem is elesett a pénzügyi támogatástól – írja a lap.
A novemberi és a szeptemberi dátum feloldása az lehet, hogy nem azonos a korábbról meglévő, még élő szerződés a tényleges kifizetésekkel. A kormány hangsúlyozza ugyanis még jövő júniusig érvényesek a korábbi kontraktusok, ennek ellenére a kifizetéseket már felfüggesztették. Pályázni ettől még lehet a következő évre, annak ellenére, hogy függőben vannak a források, a hvg.hu cikke alapján nemrég írtuk meg, hogy a Tempus Közalapítvány csütörtökön dönt is ezekről, de értelemszerűen ezek sorsa is még nem nem született megállapodáson múlik.
Korábban azonban több hazai egyetem és a kormányzat is azt kommunikálta, saját forrásból kifizetik a költségeket, ha nem érkeznek meg a források. Ám szerdai cikkünkben Budai Marcell, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) sajtófőnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy az Erasmus-kérdés nem csak a pénzről szól, „El tudom azt képzelni, hogy bizonyos egyetemek azt mondják, hogy hiába fizetik ki az Erasmus-ösztöndíjat valamelyik egyetemen, nem szeretnének onnan hallgatókat fogadni és oda küldeni, mert az EU nem tekinti szerződőképesnek az intézményt” – fogalmazott.
Két magyarázat látszik arra is, eddig miért július közepe jelent meg szinte mindenhol, mint szükséges megegyezési időpont. Egyrészt, mert – mint a Telex idézi – alapesetben a 2023-2024-es időszak szerződéseit idén július közepéig kellene megkötni, így vélhetően ezt tolhatták ki novemberig. A Válasz Online pedig azt is írja, ahhoz, hogy idén szeptemberig, félévkezdésig elérkezhessünk ahhoz a ponthoz, hogy újra történnek tényleges kifizetések, nagyjából eddig az időpontig kell megállapodnia a kormánynak a Bizottsággal.
Közben a Népszava arról is írt, megállapodás híján veszélybe kerülhet a magyar egyetemek, egyetemi kutatócsoportok részvétele a Horizont Európa kutatás-fejlesztési programban is. Ráadásul ez már nem csak a modellváltott egyetemeket érintheti. A Műegyetem például nem lett alapítványi fenntartású – bár nagyon úgy tűnik, hogy a kormány szeretné rávenni őket is –, oktatójuk szerint mégis nemzetközi programokban jelenleg szinte minden magyarországi egyetem kutatócsoportjára „problémás partnerként” tekintenek. Attól tartanak ugyanis, hogy ha egy magyarországi intézményt is bevesznek egy kutatási együttműködésbe, azzal több évre előre tervezett kutatási programok kerülhetnek veszélybe.
(Kiemelt kép: Túry Gergely)
