Már tárgyalhatnak a Budapesti Műszaki Egyetem modellváltásáról

Nem csak újra napirendre került, de el is kezdődtek a tárgyalások a Budapesti Műszaki- és Gazdaságtudományi Egyetem esetleges modellváltástól - írta meg a 444.hu egyetemi forrásokra hivatkozva.

  • Székács Linda

Az intézményben nem először kerül elő a modellváltás témája, ami rendre komoly vitákat vált ki, mivel az egyetem nagyon rossz anyagi helyzetben van, a modellváltás azonban veszélybe sodorná az autonómiájukat, továbbá az unió és a magyar kormány konfliktusa miatt presztízsvesztéssel is járna, arról nem is beszélve, hogy továbbra is megoldatlan az Erasmus-ügy.

A 2021-ben rektori pozícióba került dr. Czigány Tibor, a Gépészmérnöki Kar korábbi dékánja határozottan a modellváltást ellenzők táborában volt. Ennek ellenére 2022 májusában felhatalmazást kért és kapott a szenátustól, hogy “kontrollált intézményi működésimodell-fejlesztést” készítsen elő és erről tárgyaljon a kormány illetékeseivel. Ennek hátterében valószínűleg az állt, hogy a minisztérium komoly pénzügyi nyomást helyezett az intézményre, ami állami egyetem lévén 2021 óta jóval kevesebb támogatást kap, mint a modellváltáson átesett intézmények.

Hogy pontosan miről szólnak a tárgyalások Csák János minisztériuma és a BME között, azt egyelőre nem lehet tudni, az viszont biztos, hogy tavasszal az egyetem elfogadta az éves költségvetését, amelyben az szerepel, hogy a BME a működés fenntartása érdekében még az idén feléli minden központi tartalékát, így semmilyen fejlesztésre vagy beruházásra nem jut forrás, mivel a központi költségvetés minden tartaléka az egyetem fenntartására megy el, 2024-re pedig lényegében semmi nem marad, az intézmény tehát csődbe is mehet akár.

A 444-nek nyilatkozó egyik forrás azt mondta, az egyetem ez a fajta "kivéreztetése" működhet is akár, mivel

a kutatók és oktatók jó része nem akar szabadságharcost játszani, csak végezni akarja a munkáját.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.