Újra napirendre került a Műegyetem modellváltása?

Újra előkerült a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) alapítványi kiszervezésének terve – írja az Átlátszó.

  • Eduline

Az Átlátszó néhány hónappal ezelőtt számolt be arról, hogy a Műegyetem vezetése komolyan foglalkozik a modellváltás kérdésével – vagyis azzal, hogy az állami intézményt egy vagyonkezelő alapítvány vegye át, ahogyan az az ország legtöbb egyetemével megtörtént az elmúlt két évben. A tárgyalásokat tavasszal azonban jegelték, Palkovics László akkori innovációs miniszter – aki az új kormány megalakulásáig a felsőoktatásért is felelős volt – azt mondta, majd a választás után térhetnek vissza a kérdéshez.

Az Átlátszó úgy tudja, így is történt. A BME hallgatói önkormányzat oldalára kikerült egy hír, amely szerint a szenátus felhatalmazta a rektort „a kontrollált intézményi működésimodell-fejlesztés előkészítésére”. A döntés értelmében az egyetem egy bizottsága azt vizsgálja, milyen „fenntartható működési modellt” lehetne kialakítani, ennek részeként munkacsoportok javaslatokat dolgoznak ki „a BME finanszírozási, szervezeti, működési és intézményirányítási modelljének megváltoztatására.”

A hallgatói önkormányzat azt mondja, a szenátusi előterjesztés mindössze egy esetleges modellváltás körülményeinek megismeréséről, előzetes információszerzésről szól, tárgyalások még nem kezdődtek.

Az oldal információi szerint Czigány Tibor rektor elsősorban az egyetemi autonómia megvédését tartja szem előtt, és alapvetően nem támogatja a modellváltást – kérdés, hogy az egyetem szenátusa milyen állásponton van.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.