Ma dönt a Tempus Közalapítvány az Erasmus-pályázatokról

Továbbra is az Európai Bizottság és a magyar kormány kezében van, mehetnek-e jövőre Erasmusra a modellváltó egyetemek hallgatói, miközben a Tempus Közalapítvány ma már döntést hoz a jövő évi források elosztásáról.

  • Székács Linda

Csütörtökön bírálja el a Tempus Közalapítvány az egyetemek Erasmus+-pályázatait - közölte Ujvári Balázs szóvivő az Európai Bizottság szerda déli sajtótájékoztatóján. Bár a Tempus alapítvány kuratóriuma csütörtökön hoz döntést az eddig beérkezett pályázatokról, a magyar egyetemek, legfőképp pedig a magyar egyetemisták továbbra sem lélegezhetnek fel, ugyanis továbbra sem született megoldás a magyar kormány és az Európai Bizottság között a decemberben befagyasztott uniós források miatt.

A problémát az okozza, hogy a bizottság nem tud megegyezni a kormánnyal arról, milyen szempontok alapján válasszák ki az alapítványi egyetemek a kuratóriumok tagjait. Míg Magyarország az Állami Számvevőszékre bízná az alkalmassági feltételrendszer kidolgozását, az unió már inkább egy külön testületre, amíg pedig erről nem születik megegyezés, addig nem tudnak megállapodni sem a tagok mandátumának hosszáról, sem arról a türelmi időről, aminek lejárta szükséges ahhoz, hogy egy köztisztviselő a közigazgatásból való távozása után beülhessen az alapítványi egyetemek fenntartó testületébe.

Korábban egyébként éppen az okozta az egyik legnagyobb problémát, hogy az egyetemek kuratóriumaiban aktív politikusok ültek,amiknek a modellje így nem biztosította a közösségi források átlátható kezelését, hiszen sem a közbeszerzési, sem az összeférhetetlenségi szabályok nem vonatkoztak rájuk.

Bár ezen a kormány már változtatott és azt a javaslatot tette, hogy miniszterek, államtitkárok, államtitkár-helyettesek, miniszteri biztosok, politikai igazgatók, parlamenti képviselők, állami hivatalok vezetői és köztisztviselők mellett, de még polgármesterek sem lehetnének tagjai a alapítványi egyetemek irányító testületeinek, a többi szempont miatt az ügy továbbra is megoldatlan, és ha egyik fél sem enged, patthelyzet áll fenn.

"Világosan elmondtuk, mi jelenthet megoldást. Elmondtuk, mit várunk, kik lehetnek a kuratóriumokban. Korlátozást kértünk a kinevezések hosszát illetően, és átmeneti időszakot is kértünk a kurátorokat illetően. Folytatódik az eszmecsere. Világos, hogy Magyarország még nem válaszolta meg az aggodalmakat, ezért további megbeszélésekre van szükség" - válaszolta a Népszava kérdésére a szóvivő.

Novemberig van idő

Bár az elhúzódó viták miatt a modellváltó egyetemek Erasmus programja továbbra is veszélyben van, a hvg.hu-nak adott válaszában a Tempus alapítvány azt közölte: november végéig van még lehetősége a kormánynak és az unió bizottságának aláírni a szerződéseket. Pályázni a modellváltó egyetemek most is tudnak, sőt pozitív elbírálást is kaphatnak, az viszont, hogy valóban megkapják-e majd a számukra kiosztott támogatásokat, attól függ, hogy lesz-e megegyezés az Európai Bizottság és Magyarország között az elkövetkezendő hetekben.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.