Ma dönt a Tempus Közalapítvány az Erasmus-pályázatokról

Továbbra is az Európai Bizottság és a magyar kormány kezében van, mehetnek-e jövőre Erasmusra a modellváltó egyetemek hallgatói, miközben a Tempus Közalapítvány ma már döntést hoz a jövő évi források elosztásáról.

  • Székács Linda

Csütörtökön bírálja el a Tempus Közalapítvány az egyetemek Erasmus+-pályázatait - közölte Ujvári Balázs szóvivő az Európai Bizottság szerda déli sajtótájékoztatóján. Bár a Tempus alapítvány kuratóriuma csütörtökön hoz döntést az eddig beérkezett pályázatokról, a magyar egyetemek, legfőképp pedig a magyar egyetemisták továbbra sem lélegezhetnek fel, ugyanis továbbra sem született megoldás a magyar kormány és az Európai Bizottság között a decemberben befagyasztott uniós források miatt.

A problémát az okozza, hogy a bizottság nem tud megegyezni a kormánnyal arról, milyen szempontok alapján válasszák ki az alapítványi egyetemek a kuratóriumok tagjait. Míg Magyarország az Állami Számvevőszékre bízná az alkalmassági feltételrendszer kidolgozását, az unió már inkább egy külön testületre, amíg pedig erről nem születik megegyezés, addig nem tudnak megállapodni sem a tagok mandátumának hosszáról, sem arról a türelmi időről, aminek lejárta szükséges ahhoz, hogy egy köztisztviselő a közigazgatásból való távozása után beülhessen az alapítványi egyetemek fenntartó testületébe.

Korábban egyébként éppen az okozta az egyik legnagyobb problémát, hogy az egyetemek kuratóriumaiban aktív politikusok ültek,amiknek a modellje így nem biztosította a közösségi források átlátható kezelését, hiszen sem a közbeszerzési, sem az összeférhetetlenségi szabályok nem vonatkoztak rájuk.

Bár ezen a kormány már változtatott és azt a javaslatot tette, hogy miniszterek, államtitkárok, államtitkár-helyettesek, miniszteri biztosok, politikai igazgatók, parlamenti képviselők, állami hivatalok vezetői és köztisztviselők mellett, de még polgármesterek sem lehetnének tagjai a alapítványi egyetemek irányító testületeinek, a többi szempont miatt az ügy továbbra is megoldatlan, és ha egyik fél sem enged, patthelyzet áll fenn.

"Világosan elmondtuk, mi jelenthet megoldást. Elmondtuk, mit várunk, kik lehetnek a kuratóriumokban. Korlátozást kértünk a kinevezések hosszát illetően, és átmeneti időszakot is kértünk a kurátorokat illetően. Folytatódik az eszmecsere. Világos, hogy Magyarország még nem válaszolta meg az aggodalmakat, ezért további megbeszélésekre van szükség" - válaszolta a Népszava kérdésére a szóvivő.

Novemberig van idő

Bár az elhúzódó viták miatt a modellváltó egyetemek Erasmus programja továbbra is veszélyben van, a hvg.hu-nak adott válaszában a Tempus alapítvány azt közölte: november végéig van még lehetősége a kormánynak és az unió bizottságának aláírni a szerződéseket. Pályázni a modellváltó egyetemek most is tudnak, sőt pozitív elbírálást is kaphatnak, az viszont, hogy valóban megkapják-e majd a számukra kiosztott támogatásokat, attól függ, hogy lesz-e megegyezés az Európai Bizottság és Magyarország között az elkövetkezendő hetekben.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.