Pukli István: Ne a gyereket igazítsuk az iskolarendszerhez
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Továbbra is az Európai Bizottság és a magyar kormány kezében van, mehetnek-e jövőre Erasmusra a modellváltó egyetemek hallgatói, miközben a Tempus Közalapítvány ma már döntést hoz a jövő évi források elosztásáról.
Csütörtökön bírálja el a Tempus Közalapítvány az egyetemek Erasmus+-pályázatait - közölte Ujvári Balázs szóvivő az Európai Bizottság szerda déli sajtótájékoztatóján. Bár a Tempus alapítvány kuratóriuma csütörtökön hoz döntést az eddig beérkezett pályázatokról, a magyar egyetemek, legfőképp pedig a magyar egyetemisták továbbra sem lélegezhetnek fel, ugyanis továbbra sem született megoldás a magyar kormány és az Európai Bizottság között a decemberben befagyasztott uniós források miatt.
A problémát az okozza, hogy a bizottság nem tud megegyezni a kormánnyal arról, milyen szempontok alapján válasszák ki az alapítványi egyetemek a kuratóriumok tagjait. Míg Magyarország az Állami Számvevőszékre bízná az alkalmassági feltételrendszer kidolgozását, az unió már inkább egy külön testületre, amíg pedig erről nem születik megegyezés, addig nem tudnak megállapodni sem a tagok mandátumának hosszáról, sem arról a türelmi időről, aminek lejárta szükséges ahhoz, hogy egy köztisztviselő a közigazgatásból való távozása után beülhessen az alapítványi egyetemek fenntartó testületébe.
Korábban egyébként éppen az okozta az egyik legnagyobb problémát, hogy az egyetemek kuratóriumaiban aktív politikusok ültek,amiknek a modellje így nem biztosította a közösségi források átlátható kezelését, hiszen sem a közbeszerzési, sem az összeférhetetlenségi szabályok nem vonatkoztak rájuk.
Bár ezen a kormány már változtatott és azt a javaslatot tette, hogy miniszterek, államtitkárok, államtitkár-helyettesek, miniszteri biztosok, politikai igazgatók, parlamenti képviselők, állami hivatalok vezetői és köztisztviselők mellett, de még polgármesterek sem lehetnének tagjai a alapítványi egyetemek irányító testületeinek, a többi szempont miatt az ügy továbbra is megoldatlan, és ha egyik fél sem enged, patthelyzet áll fenn.
"Világosan elmondtuk, mi jelenthet megoldást. Elmondtuk, mit várunk, kik lehetnek a kuratóriumokban. Korlátozást kértünk a kinevezések hosszát illetően, és átmeneti időszakot is kértünk a kurátorokat illetően. Folytatódik az eszmecsere. Világos, hogy Magyarország még nem válaszolta meg az aggodalmakat, ezért további megbeszélésekre van szükség" - válaszolta a Népszava kérdésére a szóvivő.
Novemberig van idő
Bár az elhúzódó viták miatt a modellváltó egyetemek Erasmus programja továbbra is veszélyben van, a hvg.hu-nak adott válaszában a Tempus alapítvány azt közölte: november végéig van még lehetősége a kormánynak és az unió bizottságának aláírni a szerződéseket. Pályázni a modellváltó egyetemek most is tudnak, sőt pozitív elbírálást is kaphatnak, az viszont, hogy valóban megkapják-e majd a számukra kiosztott támogatásokat, attól függ, hogy lesz-e megegyezés az Európai Bizottság és Magyarország között az elkövetkezendő hetekben.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
A miniszter bejelentette: megnyíltak a pályázatok a felsőoktatási intézményeket fenntartó alapítványok kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagságaira.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
A szociális és családügyi miniszter ezt Facebook-posztjában erősítette meg.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.