A státusztörvény miatt a források befagyasztása mellett dönthet holnap az Európai Parlament

Az Európai Parlament öt képviselőcsoportja kéri a Bizottságtól, hogy továbbra is maradjanak befagyasztva az uniós források Magyarországon a pedagógusokat korlátozó státusztörvény miatt.

  • Tornyos Kata

A javaslat vitája szerdán délután lesz, és csütörtökön szavazhat róla az Európai Parlament – írta meg a Magyar Hang.

A javaslatot az Európai Néppárt, a Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége, a Renew, a Zöldek és a Baloldal képviselői jegyzik, vagyis a lap szerint biztosan elfogadja azt az Európai Parlament.

"Ismét kérjük a Bizottságtól, hogy továbbra is maradjanak befagyasztva az uniós források, mert nem látunk fejlődést az integritás és az igazságszolgáltatás függetlensége területén"

– mondta egy szerdai sajtótájékoztatón Gwendoline Delbos-Corfield francia zöldpárti EP-képviselő.

 

A határozati javaslatban a képviselők hangsúlyozzák, hogy az uniós finanszírozás felszabadításához szükséges intézkedéseket egységes csomagként kell kezelni, és akkor sem szabad kifizetéseket teljesíteni, ha egy vagy több területen előrelépés történt, hiszen más területeken még mindig vannak hiányosságok.

 

2024 júliusától decemberéig Magyarország lesz az Európai Tanács soros elnöke, ezért is sürgetik a javaslat elfogadását. Az öt képviselőcsoport állásfoglalása szerint romlott az országban a jogállamiság és az alapvető jogok állapota, ezért a határozati javaslat aggályokat fogalmaz meg amiatt, hogy hogyan befolyásolhatja a magyar EU-elnökség a Tanács jogalkotási munkáját, az uniós politikai napirend folytonosságát, és a Tanács viszonyát a többi uniós intézménnyel.

 

Státusztörvény, virrasztás, tüntetés

 

Az Egységes Diákfront jelenleg a Sándor-palota előtt tiltakozik a státusztörvény ellen, amely több fronton is korlátozná a pedagógusok autonómiáját. A demonstrációkat a Tanítanék és a noÁr folytatja, akik május 31-én és június 1-jén is országszerte tüntetésekre készülnek. Lesznek például rendezvények Debrecenben, Szegeden, Szekszárdon és Pécsett is.

 

 

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.