Az Európai Parlament öt képviselőcsoportja kéri a Bizottságtól, hogy továbbra is maradjanak befagyasztva az uniós források Magyarországon a pedagógusokat korlátozó státusztörvény miatt.
A javaslat vitája szerdán délután lesz, és csütörtökön szavazhat róla az Európai Parlament – írta meg a Magyar Hang.
A javaslatot az Európai Néppárt, a Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége, a Renew, a Zöldek és a Baloldal képviselői jegyzik, vagyis a lap szerint biztosan elfogadja azt az Európai Parlament.
"Ismét kérjük a Bizottságtól, hogy továbbra is maradjanak befagyasztva az uniós források, mert nem látunk fejlődést az integritás és az igazságszolgáltatás függetlensége területén"
– mondta egy szerdai sajtótájékoztatón Gwendoline Delbos-Corfield francia zöldpárti EP-képviselő.
A határozati javaslatban a képviselők hangsúlyozzák, hogy az uniós finanszírozás felszabadításához szükséges intézkedéseket egységes csomagként kell kezelni, és akkor sem szabad kifizetéseket teljesíteni, ha egy vagy több területen előrelépés történt, hiszen más területeken még mindig vannak hiányosságok.
2024 júliusától decemberéig Magyarország lesz az Európai Tanács soros elnöke, ezért is sürgetik a javaslat elfogadását. Az öt képviselőcsoport állásfoglalása szerint romlott az országban a jogállamiság és az alapvető jogok állapota, ezért a határozati javaslat aggályokat fogalmaz meg amiatt, hogy hogyan befolyásolhatja a magyar EU-elnökség a Tanács jogalkotási munkáját, az uniós politikai napirend folytonosságát, és a Tanács viszonyát a többi uniós intézménnyel.
Státusztörvény, virrasztás, tüntetés
Az Egységes Diákfront jelenleg a Sándor-palota előtt tiltakozik a státusztörvény ellen, amely több fronton is korlátozná a pedagógusok autonómiáját. A demonstrációkat a Tanítanék és a noÁr folytatja, akik május 31-én és június 1-jén is országszerte tüntetésekre készülnek. Lesznek például rendezvények Debrecenben, Szegeden, Szekszárdon és Pécsett is.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
