Aminek akár fél éven belül is újabb kötelezettségszegési eljárás lehet a vége.
A kedden elfogadott státusztörvényt vizsgálni fogja az Európai Bizottság, amint az – a részletszabályokkal együtt – megjelent a Magyar Közlönyben, értesült a Portfolio. Ugyanis, ahogyan arról már korábban többször is írtunk, több ponton, például az egyeztetések komolyan vételében, a munkaidőben, az átvezényelhetőség terén és az egyenlőtlen bérrendszer miatt is ütközhet az az uniós elvekkel.
Ahogyan arról korábban szintén beszámoltunk, a testület több ponton is kritizálta a tervezetet még annak elfogadása előtt. A lap forrásai szerint a parlament elé beterjesztett – azóta kis mértékben módosított – változat hasonlít az uniós normák által elvártakhoz, de pont annyiban különbözik, hogy az oktatási dolgozók kiszolgáltatottságát növelje és az is kérdéses, hogy ilyen körülmények közt biztosíthatók-e a diákoknak az EU-s alapjogi chartában leírt oktatáshoz való megfelelő hozzáférésének elvei.
Korábban az Euronews is arról írt, Vera Jouróvá, az Európai Bizottság politikai értékek és az átláthatóság koordinációjáért felelős alelnöke azt mondta: a Bizottság szeretné látni a legutolsó elfogadott szöveget. Ha arra jutnak, hogy ez szükséges, akár 6-9 hónapon belül újabb kötelezettségszegési eljárás indulhat Magyarország ellen, korábban a momentumos EP-képviselő Donáth Anna is tudni vélte, hogy ez várható, ha a pedagógusok új jogállásáról szóló törvényt a tervezet szerint fogadják el.
(Kiemelt kép: AFP)
Amikor az oktatás megújításáról, modernizációjáról vagy az önálló, tanulóközpontú tanulásról beszélünk, hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a változás útjában csupán a begyepesedett tantervek, a bürokrácia vagy a vaskalapos pedagógusok állnak. Azt gondoljuk: ha végre megadnánk a diákoknak a teljes szabadságot, a választási lehetőséget és a bizalmat, ők boldogan élvén vele azonnal virágzásnak indulnának. Vélemény.
„A luxus és a kiváltságosok jóléte fontosabb volt, mint a hozzáférhető tudás” – mondta Magyar Péter az ELTE tanévnyitóján, ahol többek között a hazai felsőoktatás átalakítása, a tanárképzés és az egyetemi dolgozók fizetése is szóba került.
Már a tanév második félévétől új vezetője lehet a Csömöri Mátyás Király Általános Iskolának. A Blikknek megszólalt egy szülő is, aki azt állítja, Bátovszky János igazgató korábban durván megszorította a lánya csuklóját. Egy másik gyerekkel pedig állítása szerint százszor íratta le büntetésből, hogy „nem szaladunk”.
A III. PedagógusFesztiválon a szervezők ígérete szerint a 2026/2027-es tanév legfontosabb oktatási kérdései kerülnek napirendre, többek között Naderi Zsuzsanna, Szűcs Dóra és Bódis Kriszta is a meghívottak között vannak.
@eduline.hu „A pedagógusok féltek meghívni, bármennyire is szükségesnek, jónak tartották a civil szervezetek jelenlétét” @amnesty_magyarorszag #eduline #iskola #magyar #civilszervezetek
♬ eredeti hang - eduline.hu
Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter közlése szerint az Erasmus program a 2026/2027-es tanévtől ismét elérhetővé válik minden magyar egyetemistának. A kormány augusztus végéig elvégezte a szükséges intézkedéseket.
Szeptember 8-ig várják a jelöléseket a Karikó Katalin Nobel-díjának pénzjutalmából alapított JATE-díjra. Három kategóriában – alumni, oktatói-kutatói és hallgatói – lehet jelölni a Szegedi Tudományegyetem közösségéhez kötődő személyeket. A Nobel-díjas kutató közben a pályakezdő fiataloknak is üzent: szerinte nem a hibátlan pályaív, hanem a kudarcok utáni újrakezdés képessége vezet sikerhez.
Az elismerést azok a diákok kapták, akik kiemelkedő tanulmányi és sporteredményeket értek el. Lannert Judit kedden a Facebookon tett közzé egy bejegyzést a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója” és a „Magyarország tehetsége” címek átadójáról.
