Brüsszelben már nagyon kíváncsiak a státusztörvény elfogadott szövegére

Aminek akár fél éven belül is újabb kötelezettségszegési eljárás lehet a vége.

  • Tarnay Kristóf

A kedden elfogadott státusztörvényt vizsgálni fogja az Európai Bizottság, amint az – a részletszabályokkal együtt – megjelent a Magyar Közlönyben, értesült a Portfolio. Ugyanis, ahogyan arról már korábban többször is írtunk, több ponton, például az egyeztetések komolyan vételében, a munkaidőben, az átvezényelhetőség terén és az egyenlőtlen bérrendszer miatt is ütközhet az az uniós elvekkel.

Ahogyan arról korábban szintén beszámoltunk, a testület több ponton is kritizálta a tervezetet még annak elfogadása előtt. A lap forrásai szerint a parlament elé beterjesztett – azóta kis mértékben módosított – változat hasonlít az uniós normák által elvártakhoz, de pont annyiban különbözik, hogy az oktatási dolgozók kiszolgáltatottságát növelje és az is kérdéses, hogy ilyen körülmények közt biztosíthatók-e a diákoknak az EU-s alapjogi chartában leírt oktatáshoz való megfelelő hozzáférésének elvei.

Korábban az Euronews is arról írt, Vera Jouróvá, az Európai Bizottság politikai értékek és az átláthatóság koordinációjáért felelős alelnöke azt mondta: a Bizottság szeretné látni a legutolsó elfogadott szöveget. Ha arra jutnak, hogy ez szükséges, akár 6-9 hónapon belül újabb kötelezettségszegési eljárás indulhat Magyarország ellen, korábban a momentumos EP-képviselő Donáth Anna is tudni vélte, hogy ez várható, ha a pedagógusok új jogállásáról szóló törvényt a tervezet szerint fogadják el.

(Kiemelt kép: AFP)

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.