A többnyelvűség előnyeinek és kihívásainak feltárása elősegítheti az oktatás, az egészségügy és a bevándorlók beilleszkedésének fejlődését Európában a Bizottság szerint.
Az Európai Unió prioritásként kezeli a többnyelvűséget és azt javasolja, hogy a gyerekek az anyanyelvükön kívül még két nyelvet tanuljanak. A MultiMind projekt keretében a többnyelvűség előnyeit vizsgálták az egyén és a társadalom számára. Azt vették észre, hogy a többnyelvűség növeli az agy plaszticitását, ami előnyös lehet a további nyelvtanulás szempontjából. Ha egy tanórán belül több olyan nyelvre is kitérnek, amelyeket beszélnek a diákok, akkor az javíthatja a nyelvtanulási és oktatási eredményeiket.
"Javítani kell azon az elavult hozzáálláson, hogy a többnyelvűség csak összezavarja a gyerekeket"
– mondta Theo Marinis, a projekt vezetője.
Társadalmi szinten is fontos
A többnyelvűség csökkentheti a sztereotípiákat és előítéleteket, ezért fontosak az erre irányuló politikák, mert a helyi/állami kormányzatok kitaposhatját az utat az ilyen változások felé.
Nyáron se hagyjuk abba a tanulást és érdemes különlegesebb nyelvekkel is próbálkozni
Ha több hétre abbahagyjuk a rendszeres tanulást, könnyen elveszíthetjük a motivációnkat a folytatáshoz. Amellett, hogy így az eddig belefektetett munka kárba vész, a céljaink elérésétől is távolabb kerülünk – hívtuk fel a figyelmet a kitartás előnyeire egy korábbi cikkünkben. A lehetőségeket a ritkább idegen nyelvek tudása teremti meg, amibe beletartozik a német is. Ennek fontosságáról Bártay Rékával és dr. Trippó Sándorral, a Goethe Intézet munkatársaival beszélgettünk.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
