A többnyelvűség lesz a jövő? Az EU szerint igen

A többnyelvűség előnyeinek és kihívásainak feltárása elősegítheti az oktatás, az egészségügy és a bevándorlók beilleszkedésének fejlődését Európában a Bizottság szerint.

  • Tornyos Kata

Az Európai Unió prioritásként kezeli a többnyelvűséget és azt javasolja, hogy a gyerekek az anyanyelvükön kívül még két nyelvet tanuljanak. A MultiMind projekt keretében a többnyelvűség előnyeit vizsgálták az egyén és a társadalom számára. Azt vették észre, hogy a többnyelvűség növeli az agy plaszticitását, ami előnyös lehet a további nyelvtanulás szempontjából. Ha egy tanórán belül több olyan nyelvre is kitérnek, amelyeket beszélnek a diákok, akkor az javíthatja a nyelvtanulási és oktatási eredményeiket.

"Javítani kell azon az elavult hozzáálláson, hogy a többnyelvűség csak összezavarja a gyerekeket"

– mondta Theo Marinis, a projekt vezetője.

Társadalmi szinten is fontos

A többnyelvűség csökkentheti a sztereotípiákat és előítéleteket, ezért fontosak az erre irányuló politikák, mert a helyi/állami kormányzatok kitaposhatját az utat az ilyen változások felé.

Nyáron se hagyjuk abba a tanulást és érdemes különlegesebb nyelvekkel is próbálkozni

Ha több hétre abbahagyjuk a rendszeres tanulást, könnyen elveszíthetjük a motivációnkat a folytatáshoz. Amellett, hogy így az eddig belefektetett munka kárba vész, a céljaink elérésétől is távolabb kerülünk – hívtuk fel a figyelmet a kitartás előnyeire egy korábbi cikkünkben. A lehetőségeket a ritkább idegen nyelvek tudása teremti meg, amibe beletartozik a német is. Ennek fontosságáról Bártay Rékával és dr. Trippó Sándorral, a Goethe Intézet munkatársaival beszélgettünk.

 

Hozzászólások

Nulla pontot ér a jeles középiskolai bizonyítvány – egy technikumban végzett diáklány 26 pontot veszít a felvételin egy szabály miatt

Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.

Sok kutató havi 140 ezer forintból él: a tíz éve változatlan ösztöndíj sürgős emelését kérte a doktoranduszok érdekképviselete Lannert Judittól

A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.

Viszlát, kekvarendszer: lemondott Hernádi Zsolt a Corvinus kuratóriumának éléről

A Mol-csoport elnök-vezérigazgatója döntését a közelgő jogszabályi változásokkal indokolta, amelyek jelentősen átalakíthatják az egyetem működési kereteit és irányítási rendszerét. A Budapesti Corvinus Egyetem honlapján közzétett levélben a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója azt írta, hogy hét évvel ezelőtt választották meg az alapítvány kuratóriumi tagjává és elnökévé.