A többnyelvűség lesz a jövő? Az EU szerint igen

A többnyelvűség előnyeinek és kihívásainak feltárása elősegítheti az oktatás, az egészségügy és a bevándorlók beilleszkedésének fejlődését Európában a Bizottság szerint.

  • Tornyos Kata

Az Európai Unió prioritásként kezeli a többnyelvűséget és azt javasolja, hogy a gyerekek az anyanyelvükön kívül még két nyelvet tanuljanak. A MultiMind projekt keretében a többnyelvűség előnyeit vizsgálták az egyén és a társadalom számára. Azt vették észre, hogy a többnyelvűség növeli az agy plaszticitását, ami előnyös lehet a további nyelvtanulás szempontjából. Ha egy tanórán belül több olyan nyelvre is kitérnek, amelyeket beszélnek a diákok, akkor az javíthatja a nyelvtanulási és oktatási eredményeiket.

"Javítani kell azon az elavult hozzáálláson, hogy a többnyelvűség csak összezavarja a gyerekeket"

– mondta Theo Marinis, a projekt vezetője.

Társadalmi szinten is fontos

A többnyelvűség csökkentheti a sztereotípiákat és előítéleteket, ezért fontosak az erre irányuló politikák, mert a helyi/állami kormányzatok kitaposhatját az utat az ilyen változások felé.

Nyáron se hagyjuk abba a tanulást és érdemes különlegesebb nyelvekkel is próbálkozni

Ha több hétre abbahagyjuk a rendszeres tanulást, könnyen elveszíthetjük a motivációnkat a folytatáshoz. Amellett, hogy így az eddig belefektetett munka kárba vész, a céljaink elérésétől is távolabb kerülünk – hívtuk fel a figyelmet a kitartás előnyeire egy korábbi cikkünkben. A lehetőségeket a ritkább idegen nyelvek tudása teremti meg, amibe beletartozik a német is. Ennek fontosságáról Bártay Rékával és dr. Trippó Sándorral, a Goethe Intézet munkatársaival beszélgettünk.

 

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.