Néhány nappal ezelőtt véget értek az írásbeli érettségik. A diákok akár olyan ritka nyelvekből is vizsgázhattak, mint a kínai, a japán, az orosz és a latin, ezeket azonban feltételezhetően csak néhány százan, vagy éppen néhány tizen választották ötödik, vagy extra érettségi tárgyként.

Némileg többen lehetnek azok, akik németből, franciából vagy spanyolból tettek érettségit vizsgát, hiszen az Oktatási Hivatal nyelvvizsga statisztikája alapján az angol után ezekből a nyelvekből szereznek leggyakrabban nyelvvizsgát a magyar állampolgárok, feltételezhetően azért, mert ezeket - például a latinnal és az újgöröggel ellentétben - több középiskolában is tanítják. Az azonban kérdéses, hogy a nyelvtanulók mekkora hányada jut el arra a szintre, hogy vegye a bátorságot és gyakran csak másodikként tanult, "ritka" nyelvből érettségizzen.

"Kicsit olyan ez mint a jogosítvány: autót vezetni szinte mindenki tud manapság, de például teherautóra vagy kishajóra nem mindenkinek van engedélye. Ha valaki csak angolul beszél, még nem figyelnek fel rá, az előnyt a további nyelvek  jelentik a munkaerőpiacon. Egy ritkább nyelv ismerete keresett lehet a specifikus iparágakban, mint például a diplomácia, a nemzetközi kapcsolatok, a fordítás és tolmácsolás, a turizmus vagy akár a kutatás területén, így értékes szaktudást és differenciáló faktort jelenthet a munkaerőpiacon" - hívja fel a figyelmet a ritka nyelvek fontosságára Trippó Sándor tanártovábbképzési szakreferens és Bártfay Réka, a Goethe Intézet nyelvtanfolyamok és nyelvvizsgák szakreferense, akik szerint a németül beszélő diákok a tudásukkal "kitűnthetnek a versenyben."

Míg ugyanis angolból az idei írásbeli vizsgákon középszinten 45 864-en, emelt szinten pedig 18 848-en érettségiztek; egy nappal később, május 12-én német nyelvből középszinten 11 537-en, emelt szinten pedig csak 2077-en.

A ritkább nyelvek megtanulása lehetővé teszi, hogy valaki olyan különleges készséggel rendelkezzen, amivel kevesen büszkélkedhetnek. Ez önmagában is kiemeli az illetőt a tömegből. Emellett ezek a nyelvek gyakran hozzák közelebb egymáshoz azokat, akik szintén beszélik, így közösségépítő lehetőséget is nyújtanak

- teszik hozzá a szakemberek.

Az érettségi vizsga ráadásul azoknak is jó gyakorlás lehet, akik azt tervezik, hogy a tanult nyelvből nyevvizsgát is tesznek, hiszen a szakemberek úgy látják, a vizsgák szintje közel azonos. Akiknek sikerül erős teljesítményt nyújtania a közép- vagy emelt szintű érettségin, azoknak a nyelvvizsgája is sikeres lesz. Mindemellett úgy vélik, a nyelvvizsga-amnesztia és a nyelvi követelmények enyhítése ellenére "egy magára valamit is adó, a nemzetközi rankingekben is jó helyezést elérni akaró egyetem" nem engedheti meg azt magának, hogy ne követelje meg a diákjaitól a nyelvtudás, valamint az ennek bizonyítékául szolgáló nyelvvizsgát, amit egyébként akár az érettségivel, vagy a Goethe Intézetben is megszerezhetnek.

Angol után német? De még mennyire!

Bártfay Réka és Trippó Sándor szerint a német nyelv biztos alapot jelent a többi nyelv tanulásához, melynek tudásával "egy jól használható térképet" kapunk a kezünkbe és akkor is tudjuk hasznosítani, ha később további idegen nyelvek elsajátítására adjuk a fejünket.

Képzeljük el, hogy egy forgalmas nagyvárosban próbálunk tájékozódni: először lehet, hogy rossz irányba szállunk fel a metróra, de ha egyszer megértettük, hogyan működik az átszálló jegy, mi az a metrópótló, akkor ez már egy másik városban is ismerős lesz és könnyen elboldogulunk.

Ugyanígy, ha el is rontjuk, hogy mi egy-egy igének a vonzata, milyen segédigével képezzük a múlt idejét, akkor is segítség ez egy másik nyelv feltérképezése során. De elmondható ez a szókincsről is: ha valaki például egyszer megtanulta, hogy a Fenster az ablak, a Schulter a váll vagy a Kurort a nyaralóhely, akkor könnyen felismeri, hogy mi lehet olaszul a finestra, angolul a shoulder, oroszul aкурорт - szemléltetik.

De más idegen nyelvek, például az angol után is érdemes belevágni a német elsajátításába, hiszen rokonnyelvek lévén több nyelvtani hasonlóság is felfedezhető bennük. Ha például valaki érti az angolban a Past Perfect használatát, annak a német Plusquamperfekt használatával sem lesz problémája, de ugyanez a helyzet az angol would és a német würde igékkel is a feltételes mondatokban.

Nem utolsó sorban a szakemberek úgy vélik, a németet azért is lehet könnyen elsajátítani, mert - még ha nem is vesszük észre - az angolhoz hasonlóan szintén körbevesz minket az átlagos hétköznapokban. A nyelvtanulás megkönnyítéséhez ugyanis a tanulók sokszor azt a tippet kapják, hogy címkézzék fel a lakásukban fellelhető tárgyakat azok nevével a tanult idegen nyelven. Németből viszont erre sok esetben semmi szükség, elég kinyitni a fürdőszobaszekrényt, fürdés közben a tusfürdő vagy sampon flakonját olvasgatni, és máris gyakorolhatunk, hiszen ezek leírásai nagyon gyakran németül vannak, német nyelvterületekről származnak. Ha ez nem lenne elég, a szakemberek úgy látják, hogy egy kis odafigyeléssel és tudatossággal majdnem ugyanazt a helyzetet meg lehet teremteni, mint a „csapból is folyó“ angollal. Át kell állítani az okoseszközök funkcióit németre, német zenét hallgatni és ezen a nyelven nézni filmeket, híreket és youtube videókat, de hasonló tartalmak fellelhetőek az Instagramon és a TikTokon, sőt, akár mi magunk is gyárthatunk német nyelven tartalmakat.

Nem utolsó sorban pedig a nyelviskolák kapui - beleértve a Goethe Intézetet is - mindig nyitva állnak a tanulni vágyók előtt.